Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

IV. Kulturális ügyek

hoznia. Saját személyében nyíltan semmiféle vezető szerepre nem vállalkozik, de ezt nem is igen tehetné, mert általában nem népszerű és amint nyíltan vezetni akarna, nyomban megbuknék. Hát mögött azonban mindezek dacára állandóan az oruknál fogva vezeti az elégedetleneket Nevezett a községen belül állandóan terroristicus eszközökkel dolgozik ugyan, de vi­gyázva megmarad a törvényesen nem üldözhető határokon belül. így azután nem akad a köségben senki, aki esetről esetre vele szemben a jobb érzelmű lakosságot megszervezni tudná, aminthogy a jelen viszonyok között a jó módúaknak az elégedetlen elemekkel szemben való szervezkedése némileg kockázatos vállalkozásnak is látszik, minek eredmé­nye azután, hogy a jobb érzelmű polgárság a nyílt összeköttetéseket elkerülendő a mozgal­mak eldurvulásának pillanatában visszavonul és hagyja a mesterségesen felkavart hangu­latokat érvényesülni. Kétségtelenül megállapítható, hogy az iskola tipus-változása közvetlenül szintén az ő müve. Steiner Jakabnak ezen actiójával nyilvánvalóan nem volt más célja, mint hogy a hitköz­ségnek a B./ tipus mellett állást foglalt vezetőségét, vagy egyes vezetőit németségében kompromittálja, leszavaztassa, szóval megkadályozza azt, hogy valaki ezen az úton közsé­gében tekintélyhez juthasson. Ennek legnagyobb bizonysága, hogy az AJ tipus bevezetése után a saját fiát átvitte a dombóvári magyar iskolába. A lakosság ugyanis az eddigi tapasztalatok után teljesen tisztában van azzal, hogy az AJ tipus gyermekeikre sérelmes, miután a tapasztalatok szerint az AJ tipusú iskolákban tanuló gyermekek a középiskolákban egyáltalában nem tudnak boldogulni. Ezért azután a módosabb szülök a továbbtaníttatni szándékolt gyermekeiket az AJ tipusú iskola mellett külön taníttatják is magyarul. Viszont a nincstelen elem annak is csak örül, hogy a jobb módúak boldogulását ezen az úton is „joga van" megnehezíteni, maga az iskolázásban alig érdekelt, így azután a legtöbb helyen kapható arra, hogy jogait gyakorolja. A kérdés ugyanis úgy lesz beállítva, hogy a lakosságnak az AJ típushoz „van joga". Ha tehát más tipust enged fenntartani, ezzel ellenszolgáltatás nélkül „lemond jogáról" a mások kedvéért. Kétségtelenül megállapítható azonban az is, hogy közvetve, vagyis Steiner Jakabon ke­resztül az ügyet a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesület központi vezetősége intézte. Ennek bizonysága, hogy a gyűlésen megjelenő 36 egyén közül 26 az egyesület helyi csoportjának a tagja. A helyi csoport pedig a központ irányítása nélkül semmit nem tesz. Miután a központi vezetőség csak absolut megbízható emberei útján és csak szóbelileg intézkedik, nem lehet megállapítani, hogy maga a kezdeményezés a központtól indult-e ki és ök állították-e sorompóba Steinert, avagy Steinerék eszközölték-e ki a központ ily irá­nyú utasítását, mely utóbbi esetben a központ magatartása enyhébb elbírálás alá eshetnék, miután a központnak a helyi kívánalmakkal szemben a németesítés ellen állást foglalnia tényleg nehéz. Az ezen célból első ízben tartott hitközségi közgyűlésen Steinerék nem tudtak többsé­get szerezni, mire botrányba fullasztották a gyűlést. A második gyűlésig azután központ­juk állandó és közismert receptje szerint leterrorizálták a községet, „bérencnek", „a német­ség árulójának", „gyávának" stb. minősítve mindenkit, aki nem él jogaival és a németség ivadékait továbbra is magyarosítani akarja. Az emberek nem akarván durvább inzultusok­nak kitenni magukat, a második gyűlésen nem jelentek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents