Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

IV. Kulturális ügyek

amely a társulati iskoláknál - nagyrészt német és szláv eredetű munkásság közepette - lehetővé tette a magyar tanítási nyelvre való áttérést. Ez a munka eredményezte azt, hogy a pécsi bányakerületek ma nem tekinthetők nemzetiségi vidéknek és így az oktatási nyelv kizárólag a magyar. Kiválóan érdemes abban, hogy az analfabétizmus egy 1/2 évszázad óta ismeretlen fogalom a bányavidéken. A háború alatt a fiatalabb tanerők bevonulása folytán csökkent számú és kevésbé alkalmas tanerőkkel és nehéz viszonyok között, de megfeszített munkával elérte azt, hogy iskolája rendeltetésének megfelelt. A forradalmak és a törvényellenes uralom alatt igazgató-tanító volt és kiválóan állotta meg a helyét a bánya kényes talaján példaadó és rendületlenül hazafias magatartásával. A nevezett iskolájában a szakszerűség és az eredmény szempontjából minden tekintetben a legkiválóbbat nyújtotta. Rá kell mutatnom arra a körülményre, hogy a társulati tanítók csaknem kizárólag ipari munkásság közepette, ebben a vonatkozásban sokkal nehezebb viszonyok között működnek, mint bármely más iskolák. Számottevő és méltánylást érdemlő nevezett tanítónak az új oktatási elvekre és tantervekre való áttéréssel kapcsolatos működése is. Ki kell emelnem még azt a nagyszabású és fáradhatatlan iskolán kívüli és társadalmi működést (iskolán kívüli népmüvelés, hazafias és szociális egyesületek vezetése, leventekiképzés, testnevelés, cserkészet stb.) amelynek a bányatelepen rendkívüli jelentősége van és amelyet a társulati elemi iskolánál az immár nyugdíjba vonult igazgató-tanító indított és szervezett meg. Ezek alapján újra tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a nevezett részére a Kormányzó úr 0 Föméltóságának legmagasabb elismerését kieszközölni méltóztassék. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását Pécs, 1930. július 11-én dr. Berze Nagy János s.k. vezető kir. tanfelügyelő. • Melléklet a bányaigazgatóság 1930. VII. 10-én kelt 8376 sz. leveléhez. Kiesz Ferenc ny. igazgató-tanító úr életrajza. Kiesz Ferenc ny. igazgató-tanító úr, Bonyhádon 1864. november 14-én iparos családból született, elemi iskolai tanulmányait az akkori Bonyhád községi és a magyar nyelv elsajátítása céljából a szekszárdi népiskolában végezte. A népiskola IV. osztályának elvégzése után a bonyhádi ág. hitv. gimnáziumot végezte el és az 1880/81. évet már mint pécsi tanítóképezdei tanuló töltötte. Mint ilyen élvezte az akkor még létező „Daróczy" féle ösztöndíjat és ugyancsak mint képezdei tanuló volt a „Miasszonyunk" zárdatemplomának orgonistája, amiért a zárdától teljes ellátást élvezett. Tanítói működését az 1884. évben Lengyelen kezdte. 1885. októbe 1-étől fogva a Villány községi iskolánál fejtett ki működést, ahol 1887. szeptember 20-ig tanított. A D.G.T.-hez 1888 április 24-én lépett be, mint helyettes tanító, ugyanezen év október 2-án véglegesítve lett és megszakítás nélkül működött 1906 április 26-ig mint osztálytanító, ezen időponttól fogva pedig mint igazgató-tanító.Tanítósága alatt az 1900. évben megszerezte a kereskedelmi iskolai érettségit, mert fellépő gégebaja miatt majdnem arra kényszerült, hogy a tanítói pályától megváljon és más pályán helyezkedjen el, arra azonban gyógyulása folytán nem került sor.