Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

óta és még ma is állandó összeköttetést tart fenn a külfölddel és a honi szélsőséges elemekkel. Nevezett címére a következő sajtótermékek érkeztek: 1. A Stuttgartban megjelenő „Schwabische Tageszeitund

,, 112-ik száma. 2. A Preszburgban megjelenő „Deutsche Stimmen" című lap május hó 14-iki és 21-iki száma. 3. A Berlinben megjelenő „Der Volksdeutsche" című lap májusi száma. 4. A Berlinből a „Volksdeutsche Rundfunksendung" május hó 22-28-iki és az „Österreich Sedung" május 22-27-iki programja. A Pozsonyban megjelenő „Deutsche Stimme" csatolt két száma a szudetanémet pártnak választási mozgalmairól számol be és a pártnak Magyarországon megszállt részein való szervezésének szolgálatában áll. Pozsonyt a közvélemények mint német várost könyvelik el. A 20-ik szám 1 l-ik lapján a „Das Volksprogramm der Ungarländischen Deutschen Arbeit" című lap májusi száma ismerteti a magyarországi németség megmozdulása 2 év óta az u.n. „Volksdeutsche Kameradschaft" vezetése alatt áll, mivel a magyar kormány által támogatott Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesület magyar vezetőségétől nem volt megszabadítható. A „Volksdeutsche Kameradschaft" a maga programját a „Deutscher Volksboten"-ben ismerteti, mely a legszerényebbnek nevezhető, amelyet azonban megfelelően ki kell egészíteni, ha a magyar kormány a határmenti magyarok védelmére vonatkozó követeléseit fenntartja és meg akarja valósítani, mire nézve a magyar Belügyminiszter tárgyalt és iratokat is váltott a Führer helyettesével, Hess Rudolffal. A magyarországi németség követelései nemcsak az egész németségnek követelménye, hanem a magyar államhalóság érdekében álló megvalósítandó feladat is. A követelések egyes csoportjai a következők: 1. Ismerjék el a német egyedeket és azoknak az egyetemes németséghez való tartozandóságát. 2. Az iskolakérdésnek a terror alatt álló szülők megkérdezése nélkül való megoldása, mégpedig egy német tanítóképző, megfelelő közép és főiskolák létesítése mellett német tankönyvek kiadásával és a működő 400 óvodának német átszervezése, mert azok nem egyebek magyar „Drillhelyek"-nél. 3. A napi- és hetilapoknak teljes szabadság adandó. 4. Megszorítás nélküli egyesületi élet engedélyezése, az ifjúság megfelelő nevelése és a választások előkészítése céljából. 5. Teljes gyűlési szabadság. 6. Német vallás nevelés, legalább egy papnevelde engedélyezésével. 7. Egy német politikai párt engedélyezése abból a célból, hogy országgyűlési képviseletéről gondoskodni képes legyen. A magyarországi németség nagy várakozással várja a magyar kormány első vonatkozó intézkedéseit, ami érthető is, hiszen Magyarország lakosságának 1/12-ed része német. Mindezt a magyar Pozsonyban megjelenő lapban kell olvasni! Az is érdekes, hogy Derner Henrik hidasi lakost nemcsak Németországban, Ausztriában, hanem a csehek által megszállt Pozsonyban is ismerik. Tudomásomra jutott, hogy a nyári hónapokban dalos ünnepélyeket fognak rendezni Németországban azzal a céllal, hogy a külföldön élö németséget vendégül láthassák és ezzel elsajátíthassák az újabb népénekeket és főként ifjakat akarnak erre a kedvezményes tanulmányutakra kivinni. A „Jungkameradschaft" a járás területén sehol megszerezve még nincsen, de valószínü-