Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

ni a hazafias viselkedésű Böhm tanítót. Nagyon kérem, szíveskedjék ez esetben a felelősségre vonást visszautasítani, mert a tanító korrektül járt el. Épp amikor e sorokat gépelem, érkezett meg káplánom a fíliális hitoktatásról. A villánykövesdi gyerekek ott egyértelműen azt vallották, hogy mikor a szomszédos Kisjakabfalvára páros menetben átmentek a sz. misére, egy velük szembe kocsin jövő fiatal ember istenkáromló és istentagadó kijelentéseket tett előttük: „ne menjetek a templomba, a papok marhák és gazemberek, Isten nincs, hülye, aki ezt elhiszi, csak egy Isten van és ez Hitler stb." Csak a helyzet jellemzésére tartottam érdemesnek ezt megemlítenem. Akik távol élnek a mi világunktól, fogalmuk sincs róla, hogy milyen küzdelmeket kell megvívnunk nemcsak a pángermán nemzetiségi expanzió, hanem a germán atheizmus támadásával szemben. A hatóságok gúzsbakötöttsége miatt ilyen betyárok szabadon garázdálkodhatnak és mérgezhetik ennek a népnek a lelkét, melyből a hazafiúi érzést, aztán a katolicizmust akarják kiölni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Pécs, 1937. szeptember 30. Olvashatatlan aláírás s.k. tanügyi főtanácsos, ehm. főtanfelügyelő. Méltóságos Vitéz dr. Horvát István Úrnak, Baranya vm. főispánja, Pécs. Jegyzőkönyv. Készült Villányban, 1937. évi október hó 2-án a baranyavári járás föszolgabírájánál. Jelen voltak alulírottak: Idézésre megjelenik: Böhm János r. kath. elemi isk. tanító, villányi lakos és a hozzáintézett kérdésre előadja a következőket: F. évi szeptember hó 26.-án d.u. 4 óra körül a róm. kath. iskolával szemben megállott 4 német állampolgár, akik az iskola épületét egy fél órán keresztül vizsgálgatták és le is fényképezték. Én az iskola ablakából figyeltem őket és amikor láttam, hogy bejönnek az iskola udvarába, eléjük mentem, nehogy a tanterembe bejöjjenek. Négyen jöttek be az udvarba, kik közül egy tanítónak mutatkozott be és egyúttal azt mondotta, hogy ök eljöttek ezt a vidéket meglátogatni, tekintve, hogy itt németek laknak. Én azzal kezdtem a beszélgetést velük, hogy miért jönnek Önök hozzánk, amikor most önöknél sokkal több látnivaló van. Ugyanis Németországban van Mussolini. Kérdeztem tőlük „Önöket nem érdekli Mussolini?"Válaszuk az volt, nem, ez a vidék sokkal jobban érdekli őket. Ezek után a következő kérdéseket intézték hozzám: 1. Mennyi német anyanyelvű polgár lakik a faluban? Válaszom volt: 70-75% német, 25% magyar anyanyelvű polgár. 2. Hány gyermek jár itt egy osztályba? Feleletem volt: 60-80 tanuló, az alsó osztályokban több, a felső osztályokban kevesebb, mert a tanulóknak egy része középiskolákba megy. A német tanító szerint náluk 52 tanuló van egy osztályban. 3. Hány osztályos az elemi iskola? Feleletem volt: Nálunk hat osztályos az elemi iskola. A német mester dicsekedve mondja, hogy náluk nyolc osztályos. Erre én azt feleltem, hogy nálunk is vannak nyolc osztályos elemi iskolák, de csak a városokban. A német kérdezi miért nincs falun is nyolc osztályú? Ezt azzal indokoltam meg neki, hogy nálunk a 13-15 éves gyermekek munkaerejére már szükség van. 4. Hány tanerős az iskola? Három tanerős.