Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
III. Német nemzetiségi mozgalom
szövetkezni hajlandó volt. Kétségtelen tehát a választás csak azért esett a független kisgazda pártra, mert más párt jelölteket nem állított. Kétségtelennek tartom azonban azt is, hogy az Egyesület vezetőségének ezen eljárása ismét a legmesszebbmenőén rosszhiszemű és kizárólag csak azt célozta, hogy a német nemzetiségű polgárok a törvényhatósági bizottságba képviselethez ne juthassanak s ezzel ismét titkos izgatásaihoz, a németségnek az Állami Eszmétől való elidegeníthetéséhez, valamint külföldi propagandájukhoz támpontokat szerezzenek. A hivatalos jelölések ugyanis paritásos alapon eszközöltettek, annak figyelembevételével, hogy a kilépő bizottsági tagok helyére az ekként képviselet nélkül maradt vidék, érdekeltség stb. képviselője kerüljön be, mely ezen elbírálás során természetszerűleg a németség megfelelő képviseltetése is gondoskodás tárgyát képezte. Viszont az ellenzék ezen az alapon dolgozni nem tud, mert a jelölés hason tárgyilagos foganatosítása esetén elvesztené azon vidékek támogatását, mely vidékekről jelöltek azért nem állíthatók, mert az ő megválasztott képviselői újólagos választás alá nem esnek és mely vidékek ilyképp személy szerint a választásban érdekeltek. Az ellenzéki lista győzelme esetén ilyképp teljességgel bizonytalan, hogy a jelöltek közül ki juthat rendes tagsági helyhez. Az adott esetben pedig a kisgazdapárti jelölések - melyeket az Egyesület az egész járásban támogatott - úgy voltak összeállítva, hogy azok alapján német nemzetiségű jelöltnek rendes tagsági helyre leendő megválaszthatása eleve ki volt zárva. Míg ugyanis a magyar nemzetiségű jelöltek közé beiktatott a kisgazdapárt olyanokat is, akik a hivatalos listán is szerepeltek, kiknek megválasztása ilyképp két oldalról is támogatva volt, a többi magyar nemzetiségű jelöltek személyét úgy igyekezett megválasztani, hogy azok helyileg a hivatalos listával leadott szavazatok során is nyerjenek néhány szavazatot, addig a német nemzetiségű jelöltek nagy része olyan selejtes elemekből került ki, akiket egyénileg még az Egyesület leglelkesebb hívei sem hajlandók bevenni, akiket tehát nemcsak, hogy hivatalos listába senki be nem illesztett, de sokan még az ellenzéki listával szavazók közül is töröltek. Feltűnő jelenség az is, hogy a hivatalos listába beállított német nemzetiségű jelölteket a német községekben a hivatalos listákkal szavazók közül is sokan törölték. így p.o. Egyházaskozáron leadott 155 szavazatból 93 hivatalos lista és ezek közül Lemle János csak 34, Schön Konrád pedig csak 21 szavazatot kapott. Az itt hiányzó szavazatok nem adattak le a kisgazdapárt német nemzetiségű jelöltjeire. Valószínűnek látszik tehát, hogy ezek töröltetése iránt az Egyesület külön is tevékenykedett s azokon keresztül, akik a kisgazdapártot támogatni hajlandók nem voltak, legalább így igyekezett céljának elérését biztosítani, aminthogy általában izgat a községekben mindazon emberek ellen, akik a hatóságokkal való együttműködés és a megértés mellett foglalnak állást. Ezzel a taktikával sajnos sikerült az Egyesületnek nemtelen céljait elérni, amennyiben a magyarszéki kerületben rendes tagsági helyre jelölt Puch János póttagságra szorult, a sásdi kerületben Müllherr Alajos és Gasz József kibuktak, a kaposszekcsői kerületben a rendes tagsági helyre jelölt Lemle János az utolsó póttagsági helyre szorult, Schön Konrád egészen kibukott, a mágocsi kerületben rendes tagsági helyre jelölt Reidl Sebestyén póttagsági helyre szorult.