Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

Hidas Újtelep. A községtől 5 km.-nyire. Bonyháddal egybeépülve. Az 1929. évben kezdődtek meg az építkezések, - többnyire Bonyhádon alkalmazott és onnan származó családok települtek le. A családfő és családtagok száma 65, ebből 35 magyar és 30 német. A magyar anyanyelvű lakosság összesítése: Belterület 59 ebből ref: 11 I. Téglagyár 66 ebből ref: 11 11. Téglagyár 34 Vasútállomás 36 ebből ref: 4 Zománcgyár 1 1 Hidas újtelep 35 keresztkorcsma 4 összesen: 245 26 A földdel, illetve ingatlannal rendelkező ref. magyarság tehát a községből teljesen eltűnt s helyét a németek foglalták el. S hogy mégis vannak magyarok, annak magyarázatát az időközben létesült ipartelepek, kibővített vasúti állomás adják. Ez a magyarság azonban folyton változó tisztviselő, munkás, kereskedő és iparos elemekből áll, akik nem képviselik a törzslakosságot és a község homogén német jellegét nem befolyásolják. A magyarság eltűnésének fö okai: a gyermekszaporulat csökkenése és az elköltözködés. A magyarság boldogulását a német között elérni nem tudván - elszegényedett. Hidas község lakossága területéhez képest feltűnően sűrű. (A népsűrűség négyzetkilométerenkinti 24.8!! A pécsváradi járás átlagos népsűrűsége 70.8.) A földárak ennek folytán igen magasak. Az eladósodott ref. magyarok birtokaikat oly magas árért tudták értékesíteni, hogy a kapott vételárért más községekben 2-3-szor nagyobb birtokot tudtak vásárolni. Ezt a még ma is élő elköltözött magyarok mondották. Az anyakönyvek tanúsága szerint a ref. magyar lakosság gyermekei ( és sok esetben a szülők is a fiatalok házasságkötése után ) házasságkötésük után elköltözködtek, főleg ref. lakta magyar községekbe, így: Pécsváradra, Zengővárkonyba, Váraljára, ahol olcsóbb földet vásárolhatván adósságuktól az időben megszabadultak. Ma újra ott vannak, ahol voltak, így: Pécsvárad községben állandóan fogy a ref. magyarság kezén lévő földbirtok. Téves tehát dr. Kovács Lajos azon megállapítása, hogy „Megvannak a hidasi magyarok", mert akire céloz: a ref. magyarság már nincs meg s helyettük nincstelen katholikus magyarságot mutat ki a statisztika. Pécsvárad, 1934. júl. 21. Horváth s.k. főszolgabíró. BLM. Bvm. főisp. biz. 167/1934. 69. Mágocs nagyközség elüljáróságától. 29/biz. 1934. Másolat. Tárgy: A magyarországi német népmüvelődési egyesületek működésének ellenőrzése.