Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
III. Német nemzetiségi mozgalom
27. Perczel Sándor és jogutódai (Béla, Emilia, Berta, Erzsébet, Mária, Dezső) — ház 61 kh. föld 28. Papp János és neje Balogh Éva 215 hsz. 1 ház 1 kh. föld 29. Panta András és neje Mátyás Róza — ház 1 kh. föld 30. Rémes István és neje Dékány Erzsébet — ház 1 kh. föld 3 1. Sipos Jánosné szül. Fábián Judith 1 ház -kh. föld 32. Soós György — ház 1 kh. föld 33. Simon Klára — ház 1 kh. föld 34. Szikszay Ferenc — ház 2 kh. föld 35. Szép József és neje Csima Éva, 190 hsz. 1 ház 12 kh. föld 36. Sipos János 158 hsz. 1 ház 1 kh. föld 37. Szakács József — ház 1 kh. föld 38. Szép János és neje Tóth Judit — ház 1 kh. föld 39. ifj. Sipos János — ház 1 kh. föld 40. Simonfay János — ház 4 kh. föld 41. Tóth István és neje Széles Zsuzsanna 192 hsz. 1 ház -kh. föld 42. Tarzsó József és neje Mátyás Katalin 214 hsz. 1 ház 10 kh. föld 43. Tóth István és neje Imre Judith — ház -kh. föld 44. Tarzsó István és neje Geresdy Éva 184 hsz. 1 ház 11 kh. föld 45. Tomacsek József — ház 5 kh. föld 46. Tóth István — ház 1 kh. föld 47. Szakács István — ház 1 kh. föld 48. Sipos János és neje Fábián Judith - ház 1 kh. föld 49. Tóth Mihály és István 201 hsz. 1 ház 8kh. föld 50. Tóth Éva és József 1 ház 1 kh. föld 51. Vastag Ferencz és neje Rémes Éva 202 hsz. 1 ház 1 kh. föld 52. Varasdy István és neje Horváth Éva 211 hsz. 1 ház 1 kh. föld 53. Zsakary Péter és neje Máthy Judith 213 hsz. 1 ház 1 kh. föld összesen: 39 ház 572 kh. föld Osztályozás szerint 2 földbirtokos, 8 u.n. 1/4 és ugyancsak 8 u.n. 2/4 telkes és 35 olyan birtokos, akinek l-l házuk, vagy egy a szöllőkhöz közel lévő házszám nélküli (valószínűleg lakásul is szolgáló) présházuk és egy kis szöllöjük volt. A fent említett ingatlanokból az uradalmiakat sem kivéve - nincs magyar anyanyelvűek kezén már semmi. A fenti adatokból következőleg 1856 év előtt megkezdődött már a magyarság anyagi leromlása. Az idősebb emberek bemondása szerint az un. Magyar-Hidasi részen főleg szöllö müveléssel foglalkozott a lakosság és a filoxera pusztítása után az 1894. év körül adják el házukat és bitokukat és elköltöznek. Ezt a körülményt igazolják egyébként ebben az időben nagy számban készült adás-vételi szerződések is. A magyar református őslakosság ezzel megszűnt Hidas községben és hogy a statisztika mégis 242 magyart tüntet fel, annak pontos megállapítása végett a m. hó folyamán összeírattam a legnagyobb pontossággal a magyar lakosságot és annak eredményét van szerencsém a következőkben előterjeszteni:
