Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
III. Német nemzetiségi mozgalom
A pécsváradi járás főszolgabírája 58/biz. 934. Bizalmas! Méltóságos Főispán úr! Pécs. Hidas község ref. templomának lezárásával kapcsolatban a napilapok különböző és felületes szemléletéből fakadó hírek jelentek meg s így kötelességemnek tartom, hogy alapos vizsgálatom és utánajárásom alapján a tényállást Méltóságod tudomására hozam. Hidas község eredetileg 3 külön közigazgatási egységet képező községből állt u.m. Magyar-Hidas, Német-Hidas és Rác-Hidas. Ez a három község 1829-ben lett egyesítve. Baranyavármegye levéltárában fekvő régebbi népszámlálási adatok szerint Hidas község lakosainak száma 1850-ben 1873, amelyből magyar 204, német 1953 és s-zerb 133 volt. Az állami anyanyelvi statisztikai adatokat csak az 1880. évi népszámlálás tünteti fel, amikor is a község lélekszáma 2597, amelyből magyar 193, német 2329, szerb 74, és egyéb 1 volt. Az 1930. évi népszámlálás szerint a község lélekszáma: 2482, ebből magyar 242, német 2226, szerb 1 (1920-ban még 39 volt, de optáltak), egyéb 13 volt. Ezen adatok szerint tehát a magyarság létszáma 1850 óta nemhogy fogyott volna, hanem növekedett! Ezen a pontnál vagyok kénytelen kitérni dr. Kovács Lajos országos statisztikai hivatal igazgatójának a „Magyarság" c. napilap f. é. május hó 31-én megjelent számában „Megvannak a hidasi magyarok!" c. cikkére, amelyet szó szerint a „Stud" (Statisztikai tudósító) az összes országgyűlési képviselőnek elküldött s így őket oly információkkal látta el, amely alkalmas azt a látszatot kelteni, hogy a templom lezárása csupán vaklárma volt, s a magyarság pozicióját a régi mérvben bírja. Ezen kérdés megvilágítására különösen fontosak a vallásfelekezeti statisztikai adatok, amelyeket az alábbiakban ismertetek. év. lélekszám R. kath. Ref. Ág.h.ev. Gör.kel. Izr. Egyéb 1840 1873 60 513 1173 118 19 — 1850 2395 118 546 1493 133 108 — 1869 2572 154 510 1746 111 50 1 1880 2597 148 452 1871 75 49 2 1890 2813 208 441 2050 69 45 — 1900 2486 187 327 1894 56 22 —1910 2577 258 313 1946 42 18 — 1920 2440 360 287 1736 39 1 1 7 1930 2482 304 235 1906 4 4 29 A magyar őslakosság a községben ref. vallású volt, a fent közölt anyanyelvi statisztikai adatok figyelembe vétele mellett megállapítható, hogy a ref. vallásúak nem voltak mind magyarok, hanem részben németek, azonban úgy a magyar, mint a német reformátusoknak külön templomuk és iskolájuk van, illetve volt. A magyar ref. templom eredetét a benn elhelyezett következő feliratú tábla tanúsítja:
