Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
III. Német nemzetiségi mozgalom
nagy többége az ügyek intézésétől visszavonul, a gyűléseken meg nem jelenik s ezután a Verein néhány előretolt embere határoz. Ezt az állandó és minden vonalon érezhető aknamunkát ellensúlyozni alig lehet, mert a bizalmi emberek igen elővigyázatosan, titokban dolgoznak és terroristicus fenyegetéseiket, gyalázkodásaikat stb. nem meghatározott személyek ellen intézik, hanem általánosságba adják közre s így ügyesen kihasználják a németek gyáva alaptermészetét, melynek következtében mindenki vonakodik azután úgy viselkedni, hogy a fenyegetés, gyalázkodás stb. reá vonatkoztatható legyen. A különböző minemiségü és jelentőségű befolyásolások jellegéből mindinkább nyilvánvalóvá válik a központi vezetőség azon célzata, mely szerint a német anyanyelvű lakosságot a magyar állameszmétől elidegeníteni és ezzel is a németlakta területeknek Nagynémetországba tervezett bekebelezését előkészíteni igyekszik. Csak ezzel magyarázható ugyanis, hogy a Verein minden kis és nagyobb dologban olyan megoldásokat keres, melyek határozottan a lakosság érdekei ellen vannak. Nyilvánvaló ebből, hogy az elégedetlenségnek minél szélesebb alapokat kiépíteni igyekszik. A törvények, rendeletek, hatóságok, hatósági intézkedések stb. ellen a Verein soha nem izgat, söt azokat nyíltan támogatja és pedig annál intenzívebben, minél terhesebbek azok s ezúton is támpontokat keres azután a határok megváltoztatásának indokoltságára. Az állami rend ellen nem küzd, sőt fenntartásának szükségességét hangsúlyozza, ellenben minden vonatkozásban azt igyekszik aknamunkái útján szemlélhetővé tenni, hogy az állami rend magyar vezetése alatt a németség igényeinek kielégíthetésére nem alkalmas. Egyelőre ugyan nem mondja ezt ki nyíltan, de igyekszik úgy intéztetni és beállítani a dolgokat, hogy ez a megállapítás az érdekeltek előttönként következzék. Az állandóan előre tolt súrlódási felület természetszerűleg még ma is az iskola tantítási typusa. Azon községekben, melyeknél C/typus van, állandóan B/typusra leendő áttérést szolgolják. sőt az A/typust el is Ítélik. Azon községekben viszont, hol már a B/typust sikerült bevezettetniük, az A/'lypus mellett izgatnak tovább. Nyilvánvaló ezen mozgalmak politikai tendenciája, mely szerint a B/typust csak átmeneti segédeszköznek használják fel és a végső törekvésük az, hogy a lakosság részére a magyar nyelv elsajátíthatását megakadályozzák, aminthogy az A/typusú iskolákban a gyerekeket magyarul megtanítani nem is lehet és ezen az úton is az állami nyelv ismeretének a hiányában élö lakosságban az elnyomottság érzését felkelteni igyekeznek. A lakosság részint a hazafias jelszavakba burkolt frázisok megtévesztő hatása, részint a terror hatása alatt úgy ebben a kérdésben, mint más kérdésekben is elég könnyen beugrik az izgatóknak, az eredmények azután már maguktól adódnak. A tárgybeli időszakban Bleyer országgyűlési képviselő ismert parlamenti szereplése hozott némi izgalmat, mely a mágocsi zeneverseny ismén ügyével kapcsolatban váltott ki nagyobb érdeklődést. Megállapítást nyert, hogy a Verein egyrészt Bleyer javára gyűjtött bizalmi nyilatkozatokat, másrészt nevezett rágalmainak alátámasztására az iskolai tannyelv elleni panaszokra gyűjtetett aláírásokat. Érdekes megállapítás, hogy a bizalmi nyilatkozatok aláírás végett még a parlamenti beszéd elhangzása előtt küldettek szét. Az aláírások mind a két iratra az utasítások szerint titokban voltak gyűjtendők. Mágocs és Mekényes községek kivételével ezen actiók eredményességét illetőleg pontos adatokat kinyomozni nem is sikerült. Mágocs községben a zeneverseny ismeretes betiltása hozta nyilvánosságra az actiót, Mekényes községben pedig az aláírások nagyarányú hamisításával űzött durva visszaélés. Mekényes községben a hangulat határozottan a Verein ellen fordult, Mágocs községben azonban legalább is egyelőre a Verein javára. Itt ugyanis a lakosság a zeneversenytől nagy forgalmat és erösebb kereseti lehetőséget is várt. Ennek elmara-