T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

szerint a pécsi székesegyházhoz tartozott ez a falu, amelynek akkor már 1804 után - temploma és római katolikus plébániája volt. Saját malom is működött a községben, de kívül esett az országúton és a Kir. Postán. Másfél órányira volt Pécstől.

70 A katonai táblázatban 1810 körül 50 házat jegyeztek fel Somogy falu neve mellett, s 60 ló, 200 igavonó képezte az állatállományát. Hegyekkel körülvett település, az áthaladás rajta rossz. L. Nagy munkájában Somogyot Baranya megye falvai között találjuk, filiális katolikus templommal, 86 házzal és 597 katolikus lakossal. A következő település Pécsvár vagyis Pécsvárad. Az előző táblázatban sem ez, sem Somogy nem szerepelt. 1785-ben Pécsváradot faluként jegyezték fel az első népszámlálás idején, de a Széchényi-féle leírásban oppidum volt, mezőváros, magyar és szerb lakosokkal, akik három féle vallást követtek (római katolikus, református és görögkeleti). A népszámlálás idején a Kamara volt a földesura, 343 ház állott benne és 2367 fő volt a tényleges népessége. A férfitársadalma inkább mezővárosra vall: 4 pap, 8 nemes, 5 honoratior (tisztviselő) és 41 polgár szerepelt a paraszti népesség mellett a férfiak között. Vályi nevét Pécsvárad-nak írja. Magyar, német és „rátz" mezővárosként említi a mohácsi járásban. Hegyen épült régi szép várát emeli ki. István király bencés apátságot alapított itt. Vályi lexikonának készülte idején a „Pesti Királyi Universitás"-hoz tartozott. A régi vára 1723-ban épült. A praefectus-nak volt ott lakása, s az „uraságnak" levéltára. Egy szép templom és több megyei épület volt e mezővárosban („stabilis kaszárnya, ispotály" stb.), s az utolsó tűz után a városban sok erős házat építettek. Mész, kőszén és kőbánya található itt, nevezetes borok és mindenféle gyümölcs terem itt. Lakosai között sok a jó mesterember és gazdag kereskedő. A határában folyó patakon 22 malom áll, s a lisztet Eszéken és Pécsen adják el. Határa háromnyomásbéli, gabona-termesztésre „elég alkalmatos". A körülötte levő erdőkben sok a makk. A piac helyben van és Pécsett „harmadfél órányira". A postalexikon, amelyben Pécsvár néven szerepel, ezeket az adatokat azzal egészíti ki, hogy ebben a mezővárosban uradalmi központ van, továbbá egy papírmalom. Nincs messze tőle Nagy-Pali a Mecsek hegyen, amelyen a Zengevár-nak nevezett vár romjai találhatók. Egy mérföldnyire van tőle Pécs.

71 A katonai táblázat 350 házat, 300 lovat és 500 igavonót tüntetett fel