T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

Az 1810-es években 150 férfi és 170 nőlakosa volt, 40 házat és 35 istállót jegyeztek fel a településtáblázatba. 1000 férfi és 150 ló volt ide beszállásolható. Az állatállomány 30 ló és 80 ökör volt. Az átjárás nyitott, de magaslatok és mélyedések (Vertiefungen) nagyon átvágják és ezért szűk. A falu keletről és nyugatról kikerülhető. Lakosai erős emberek. Elöljárójuk a bíró. Föld- és szőlőművelésből élnek. 1828-ban Regénye faluban 57 ház állott és 408 lakos élt, akik közül 14 volt izraelita, a többi katolikus. Ennek az útnak mintegy a záró állomása Pellérd, amelynek adatait az előbbiekben (e táblázat 31. oldalán) már megismerhettük. A Pécs-Siklós utat mintegy „kiegészítő" másik hadiút Kis Harsánnyal kezdődik és öt, eddig még nem tárgyalt település adatait ismerteti. Kis Harsány Siklóstól északnyugatra fekszik, s 1785-ben ez is gróf Batthyány Fülöp birtoka volt. 78 házban 476 lakos élt. A Széchényi-féle leírás magyar, római katolikus és református vallásúaknak mondja lakóit. A katolikusok Vajszló, a reformátusok Hirdhez tartoztak vallásilag, egyházilag. (Ennek az egyházi anyakönyvezetés miatt volt különleges jelentősége). Vályi lexikonában Harsány, Kis Harsány címszó alatt található. Magyar falu, a N.harsányi hegy nyugati részénél. Lakosai reformátusok. Pontosan ismerteti szomszédait és az e községektől való távolságát. Megemlíti, hogy e faluhoz tartozik Babocsai puszta, mely azelőtt helység volt, s délen, Sári pusztán vannak a rétjeik. Azelőtt Kis Harsány is itt volt, de „a posványság miatt elköltöztek". Ebben a faluban van „Vármegye Háza", az „Uraságnak Vendégfogadója". Határa háromnyomásbeli, leginkább búzát terem, egyebeket középszerűen, „borral bővelkedik, de sokáig nem tartható, fája szűken van, piatzok Eszéken". A postalexikonban Kis-Harsány néven a siklósi járásban fekvő magyar falunak írták, amely a Batthyányok siklósi uradalmának része. Két pusztája van: Baboltsa és Sári. Egy szőlőhegy lábánál fekszik, amely jó vörösbort ad. Református templom, lelkészség és tanító van a faluban. Félórányi távolságban van Siklóstól. Az 1810-es évek elején a katonai felmérés 180 férfi és 200 nőlakost talált e faluban. 45 házat és 40 istállót jegyeztek itt fel. 1200 férfi és 200 ló volt ide beszállásolható. Az állatállomány 40 ló volt és 110 ökör. Az átjárás nyitott, széles és mindenkor jó. Minden oldalon el lehet utazni mellette. Északról erősen dominál. Lakosai földművelésből és főként