T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

luban, katolikus és görögkeleti vallással. A görögkeletieknek ebben a faluban volt parókiája, a katolikusok vallásilag Beremendhez tartoztak. Vályi munkájában Bolmány „rátz falu" Baranya megye siklósi járásában. Határa gazdag, „vagyonnyai nevezetesek, első Osztálybéli". A postalexikonban Bolmán, Bollman néven szerepel, a dárdai uradalomhoz tartozó illír falu, görögkeleti templommal és pappal. Síkságon fekszik, másfél órányira Lapáncsától. A következő település Kácsfalu, 1785-ben 137 háza volt és abban 1236 lakost jegyeztek fel. 2-2 pap és nemes élt a faluban. A Széchényi-féle leírás roppant vegyes lakosúnak jelzi: magyar, német, horvát, illír és görög lakosai voltak, római katolikus és görögkeleti vallást követték. Vályi lexikonában Kácsfalu a dárdai uradalomhoz tartozó „rátz" falu, melynek lakosai „ó hitűek". Dárdától fél, Laskafalutól 1 órányi távolságra van. Határa háromnyomásbéli, a Dráváig terjed, búzát, de kivált zabot és kukoricát bőven terem, „erdeje, legelője még bővebben van, ha víz áradás nincs, szarvasmarhákat és sertéseket sokat nevelnek". A postalexikon azzal egészíti ki ezeket az adatokat, hogy görögkeleti parókia van a faluban és a katolikusok Laskafaluhoz tartoznak. Ez utóbbi falu 1 órányi távolságban fekszik tőle. Dárdát 1810-ben mezővárosként jegyezték fel a táblázatban, de az első hazai népszámlálásban még falu. Ez a sokat említett uradalom feje. 173 házat és 1192 lakost jegyeztek fel itt. Férfitársadalma meglehetősen „tarka": 1 pap, 3 nemes, 1 honoratior vagyis tisztviselő és 8 polgár található itt a parasztokon és zselléreken kívül. A Széchényi-féle leírásban Dárda oppidumként szerepel. Magyar, német, horvát lakosai római katolikus, görögkeleti és izraelita vallásokat követtek. Vályi lexikonában ugyancsak mezővárosnak írja Dárdát, mégpedig „elegyes mezővárosnak". Eszékhez egy „kismértföldre" esik, a török időkben stratégiailag igen fontos helység volt. „Veterányi" generálisnak szép kastélya „diszesitette". „Mostani" lakosaiknak „kisded házaik vágynak". A rómaiak idején kőhíd, az „ozmánok" uralma idején fahíd volt itt, de ezt a háború folyamán megsemmisítették. „Határja jó termékenységü, veres borai meglehetősek, középszerű tulajdonságaihoz képest második Osztálybéli". Szerepel a lexikonban Kis Dárda is, mely ugyanennek az uradalomnak faluja és Nagy Dárda filiája. A postalexikonban is szerepel Kis- és Nagy Dárda is. Nagy Dárda mezőváros, római katolikus és görögkeleti plébániával. Síkságon fekszik.