T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

1828-ban Szabolcson római katolikus templomot jegyeztek fel, 99 házában 699 katolikus lakos élt. Ezzel ez a fontos útszakasz lezárult. Képet alkothatunk magunknak a Mecsek oldalán meghúzódó falvak 19. század eleji életéről, melyek szép fejlődést mutatnak fel. A mezőgazdaság mellett nem hanyagolják el az állattartást sem, bár ez erősen a ló és marhatartásra korlátozódik, és csak ahol kiterjedt nagy erdők vannak, ott jelenik meg a sertéstartás rideg, makkoltató formája. A következő út a megye déli részét érinti, Siklósról tart Eszékre. Az út melletti települések száma 7 falu és 1 mezőváros. Az első állomás Nagyfalu és Tapolcza, két falu a katonai táblázatban összevontan szerepel. A következő település Beremend, majd Petárda (melyet a katonatiszt Betárdaként említ), azután Bolmány falu következik, Kácsfalu, majd Dárda mezőváros és végül Bellye falu az Eszék előtti utolsó állomás. Nagyfalu és Tapolcza falvak 1785-ben gróf Batthyány Lajos birtokában voltak. Az előbbiben 118 házban 663 lakos élt, Tapolcza faluban pedig 22 házban 122 lakost jegyeztek fel. Nagyfaluban 1 pap és 5 nemes volt a férfilakosok között, Tapolczán viszont teljesen paraszti lakosság élt. A Széchényi-féle leírás valamivel kevesebb házat jelez Nagyfaluban, melyet magyar falunak ír, de német és szerb lakosokat is említ. Vallásilag is megosztott (római katolikus, református és görögkeleti vallásúak is voltak). Tapolczát magyar falunak írja római katolikus és református lakosokkal. A katolikusok Siklóshoz, a reformátusok Nagyfaluhoz tartoztak egyházilag. Vályi lexikonában Nagyfalu Siklóstól 2 mérföldre fekvő magyar falu „vagyon itten a N. Vármegyének háza", határa háromnyomásbeli. A falu tavak között, mocsaras helyen fekszik, rétje és legelője a falu környékén van, a többi földje a tapolcaiakéval együtt van és termése is azokéhoz hasonló. Tapoltza /sic!/ magyar falu, katolikus és református lakosokkal - írja Vályi. Siklóstól nincs messze, annak filiája, Nagyfalu szomszédja. Szőleje, fája nincs, de búzát jól, egyebet „közönségesen" terem. Piaca Eszék és Siklós. „E Helység valaha Székely Nagy Falunak hivattatott, de most tsekély falutska". Régi nagyságát mutatják a házak kőalapjai. Kénköves vizéről nevezetes, melynek „folyása felén" egy 3 szobás „fürdő ház" van, „holott sokan fördéseknek hasznát veszik, folyásán malom is van". A postalexikon a következőkkel gyarapítja e falvakról ismereteinket: Nagy Falu /sic!/ a sellyei uradalomhoz tartozik, egy református templom,