T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

az útnak, illetve az út melletti települések adatainak felsorolása, amelyből 6 esett Baranya megye területére és 3 Somogy megyében feküdt már. A Baranya megyei települések a következők: Pécs elővárosából, Ráczvárosból „indít", amelynek adatai már szerepeltek a táblázatban. Innen Bodára, majd Cserdire tart, tehát nyugati irányban, így tér el Helesfára, majd északra fordulva Sormást éri el, amelyet „Tormásnak" ír (ez valójában Korpád), és Szabács pusztánál (mely a térképen Szabás néven található) lépi át Baranya megye határát és tart a Somogy megyei Gálosfa, Simonfa és Zselicz Szent Pál irányából Kaposvár felé. Vegyük tehát sorra ezeket a településeket, azok jellegzetességeit, hogy fel tudjuk idézni e megye 200 év előtti állapotát. Boda 1785-ben Esterházy Miklós herceg birtoka volt, 77 házban 599 lakost jegyeztek fel benne. Nagy népességszáma tisztán paraszti népességből állt. A Széchényi-féle leírás jelentéktelen számeltérést mutat házban és népességben, lakóit római katolikus magyaroknak mondja. A falu Kővágószőllős filiája volt. Cserdi ugyancsak Esterházy birtok volt az első népszámlálás idején, miképpen Helesfa is. Cserdiben 44 házat és 319 lakost jegyeztek fel 1785ben, paraszti település volt 1 polgárral. A Széchényi-féle leírás szerint római katolikus és izraelita lakosai voltak. Magyar falu, Szentlőrinc filiája. Helesfán 107 házban 623 lakos élt 1785-ben, paraszti és zsellér lakosai mellett 5 polgár szerepel a férfiak foglalkozását feltüntető adatok között. A Széchényi-féle leírás római katolikus magyar falunak mondja, akik egyházilag Szentlőrinchez tartoztak. A következő baranyai település „Tormás" vagy (a térkép szerint) Sormás, melyet Vályi művében Sormás vagy Korpád néven találunk. Melczer birtoka volt. 11 házban 50 lakos élt, paraszti népesség. A Szabács pusztaként említett település ( ma a Szebényhez tartozó Szabáspuszta) 1785-ben ugyancsak Petrovszky birtok volt, 7 házában 37 lakost jegyeztek fel, akik mindannyian zsellérek voltak. Ez a hegyháti járásban levő település a Széchényiféle leírásban 6 házzal került feljegyzésre. A lakosok számát nem közölték. Lakosai katolikus németek, Gödre filiája. Korpád viszont a szentlőrinci járásban feküdt, német katolikus lakosokkal. Vályi adatai közelebb hozzák hozzánk ezeket a baranyai településeket. Bodát „elegyes falunak" írja Baranyában, lakosai katolikusok, „minden javai vágynak", ezért első osztálybeli. A postalexikon ezt azzal egészíti ki, hogy ez a falu a szentlőrinci uradalomhoz tartozik.