T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

tolikus és református lakosokkal, Kisasszonyfa és Újmindszent szomszéd­ja. Lakosai marhák neveléséből és fakocsik készítéséből élnek, ebből ke­resik élelmüket. Ezeket Bács, Pest és Csongrád megyébe viszik eladni. A határbeli földek soványak, rétjeik középszerűek, erdőjük van, de szőlejük nincsen. A határa második oszálybeli. Besencze - Vályi lexikonában foglaltak szerint - „tót falu" Baranya me­gyében, lakosai katolikusok. A siklósi járásban fekszik. Határbeli földje középtermékenységű, de mivel nincs „piacozása" ezért harmadik oszály­ba tartozik. A postalexikon ezeket az adatokat a következőkkel egészíti ki: Kis-Asz­szonyfa /sic!/ a szentlőrinci járáshoz tartozik, hegyekkel övezett és a sely­lyei uradalom falva. Saját plébániája van. Másfélórányira fekszik Sziget­vártól. Gilvánfáról azt jegyezte fel, hogy kicsi, Kisasszonyfától nem mesz­sze fekvő falu, amely ugyancsak a sellyei uradalomhoz tartozik és erdő­ben fekszik. Egy órányira van Szigettől. Besencze a budai klarisszák, majd a vajszlói vallásalap birtoka volt ekkor. Egy kálvinista lelkész és templom volt ekkor a faluban, mely kis dombon feküdt. Négy órányira van Szent­lőrincztől és öt órányira Pécstől. 45 A katonai táblázatban a következő adatokat találjuk ezekről a települé­sekről: Keszüben 120 férfi és 130 nő lakott az 1810-es években. 30 házat és 30 istállót jegyeztek fel itt. 800 férfi és 200 nő volt ebben a faluban be­szállásolható. Az állatállomány 24 lóból és 50 ökörből állt. Az úttól kelet­re, de ahhoz közel fekszik - hangzik a jelentés szövege. Mocsaras szaka­szokkal teli terület, de minden oldalról dominál, vagyis magaslatok ve­szik körül. A talaj agyag, magaslatai főleg szőlővel vannak beültetve. Északon gabonaföldek vannak. Lakosai erős, egészséges, munkabíró em­berek, akik a mezőgazdaságból élnek. Elöljárójuk a bíró. Egy katolikus pap is él itt. 1828-ban Keszüben római katolikus templom volt, 69 házat és 487 ka­tolikus lakost jegyeztek fel L. Nagy Notitiá-jában. Görcsöny faluban 100-100 férfit és nőt jegyzett fel a katonai táblázatba annak készítője, 34 ház és 30 istálló volt a faluban az 1810-es évek elején - becslése szerint. 700 férfit és 150 lovat lehetett itt elhelyezni. Állatál­lománya 24 lóból és 30 ökörből állt. Az úttól délre feküdt. Északról és délről ki lehetett kerülni. Egy jelentős épületet jegyzett fel ebben a falu­ban, amely Mihálovich uraság tulajdona volt. Keletről dominál. Megem­lít még két urasági csűrt és magtárt, amelyeket katonai raktárként lehetne

Next

/
Thumbnails
Contents