T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

tesíthető, az út Szlavóniából „eltakarható", de csak úgy, hogy a várat is be kell vonni a védelmi állásokba. A lakosok egészséges és erős emberek, akik többnyire mesterségükből (Profession) és földművelésből élnek. A talaj délen mocsár, északon hegy, amely részben szőlővel beültetett, részben - a laposabb helyeken - gabonaföld. Van itt egy téglaégető kemence (Ziegelofen) és egy daráló malom. Elöljárója egy főszolgabíró, de van a mezővárosban egy katolikus plébános is. 1828-ban Baranya megye mezővárosai között találjuk, mint a váráról elnevezett oppidumot, amely jogilag a Batthyány családhoz tartozik. Postahivatala, római katolikus, görögkeleti és kálvinista templomot jegyeztek fel a neve mellett. Házainak száma: 368. Lakossága vallásilag megosztott: 1412 római katolikus, 387 görögkeleti, 829 protestáns, 7 izraelita, vagyis összesen 2635 fő, lényegesen kevesebb számuk, mint amennyire a katonai táblázat adatai szerint 1810-ben becsülték. Ezzel a megye egy fontos útvonala zárult. Az ezt követően feljegyzett útvonal Siklósról indul és Pécsre irányulva 4 falu adatait közli, amelyek közül kettőt összevontan tárgyal. Siklós után következő útmenti település Gyűd, majd Turony következik és végül Zalantha (amelyet a térképen Szalánta formában találunk) összevontan Németi-vei. Vagyis ez az út enyhén északnyugati irányban közelíti meg Pécset. Ezután ezt az útvonalat, illetve ennek ismertetését kettős vonallal aláhúzza. Innen nyilván már egy ismert útba torkolva közelíti meg az út Pécset. Vegyük sorra e négy település adatait. 1785-ben Gyűd gróf Batthyány Fülöp birtoka volt, Turony gróf Batthyány Tivadaré, Szalánta és Németi pedig a Pécsi Dóm két községe volt. Gyűdön ekkor 114 házban 555 lakos élt, 15 papot jegyeztek fel, ami kolostor létére utal, ezen kívül egy polgár élt még a faluban a paraszti népességen kívül. Turonyban 59 házban 293 lakos élt, tisztán paraszti közösség volt. Szalántán 69 házban 484 lakost jegyeztek fel, Németiben pedig 43 házban 289 fő lakott. A Széchényi-féle leírás adatai szerint nagyobb eltérés nem volt a hasonló időszak két összeírása között. Gyűdön római katolikus és református lakosság élt ekkor, Turonyban, (melyet Toronynak írtak) reformátusok laktak, Szalántában és Németiben pedig római katolikusok. Ez utóbbi két település lakosai horvátok voltak, Turonyban magyarok, és Gyűdön magyarok és németek alkották a lakosságot.