T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

városban elhelyezhetőnek. A város neve alatt feltüntetett állatállomány 200 lóból és 250 igavonóból állt. A megjegyzések rovatban közöltek szerint az átjárás nyitott, de nagyon szűk. A várost kerítés (Ringmauer, moenia) és várárok veszi körül. A „kerítés" nyilván a városfalat jelentette, amelynek egy része megmaradt, a másik része beépült (verbaut). Nyáron száraz időjárás esetén és bizonyos előmunkálatok után délről el lehet mellette haladni. Északról erősen dominál. Ebben a városban több kórházra alkalmas épület található: az egyetem (Universität), a szeminárium, a megyeháza, a püspöki palota (Schloss), a pálos kolostor, egy kaszárnya (Caserne), mellette több jelentékeny épület úgy, hogy ezek együttesen 10 ezer férfit is befogadó kórházzá alakíthatók át. Ugyanígy több nagy magtár is van a városban, amelyek részint a vármegyéhez, részint a papsághoz tartoznak (nyilván a tized elhelyezését szolgálják), s ezek magazinokká, hadiraktárakká alakíthatók át. A lakosok egészséges, munkás emberek, akik a föld művelésére alkalmasak (Feldfatiquen). Sokan foglalkoznak itt kézművességgel, szőlőműveléssel és kereskedéssel. Szabad város, polgármestere van és városkapitánya (Stadthauptman). Baranya vármegye háza is itt áll, mellette az alispán, több kanonok, plébános, káplán lakóhelye. A lakosság többsége katolikus vallású. A város területének déli része kukoricával beültetett, északon a magas hegy oldalain szőlő van telepítve. 1828-ban Pécs, mint Civitas szerepel L. Nagy munkájában. Említi ez a munka röviden a székesegyházát, két templomát, a ciszter, a ferences és irgalmas rendet és az orsolyita apácákat, azoknak kolostorát. Szól az 1009ben alapított püspökségről, majd megemlíti a postát, a sóhivatalt, a ciszter gimnáziumot, a lánynevelő intézetet stb. Feljegyzése szerint ez évben Pécsett 1741 ház állott és 11 322 lakosa volt a városnak (közülük 6 volt görögkeleti, 46 protestáns és 16 izraelita). Péccsel, a megye központjával az első Baranya megyét érintő út tárgyalása lezárult. A feljegyzett adatokból azonnal kitűnik, hogy ennek az ismertetésnek, adatfelmérésnek elsődleges katonai célja volt. Kevés gondot fordít a települések kulturális arcának bemutatására, bár helyenként az is elő-előbukkan az adatok és számok „erdejéből". A táblázatban említett következő utak Somogy megyén át haladtak többnyire annak székhelye: Kaposvár felé. A 12. oldalon találunk ismét Baranya megyét érintő utat. Ez pedig Istvándiból indulva Sellyén át Siklósra