T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
1828-ban Lőrintz, Szent néven Baranya megye falvai között találjuk, tehát nem mezőváros. „Vicus Postae Officio provisus" szerepel neve mellett, vagyis postahivatallal ellátott falu. 185 házban 892 lakos élt, kiknek zöme római katolikus volt, 13 protestáns és 28 izraelita. Az út következő állomását a táblázatban Rázváros /sic!/ (Ráczváros) néven, falu megjelöléssel találjuk. Ez a név a II. József korában tartott népszámlálás településeinek sorából hiányzik. Feltételezhetően Ürög név alatt szerepel, hiszen hivatalosan ez volt a neve. Haas Mihály Baranyáról írott munkájában feljegyezte, hogy 1693-ban Pécs város tanácsának határozata értelmében és a püspöki uradalom igazgatójának beleegyezésével a „ráczok" Ürög határában telepedtek le, „mely - mint Haas írja - azóta közönségesen Ráczvárosnak neveztetik V Az első népszámlálás anyagában két Ürög is szerepel: Magyar és Német Ürög a pécsi káptalan birtokai, nyilvánvalóan itt volt a pécsi püspöki uradalomnak intézkedési joga. N. Ürögön 1785-ben 58 házban lakó 253 lakost jegyeztek fel. Ez szerepel táblázatunkban. A Széchényi-féle leírásban Nemetürög vagy Ráczváros névformában szerepel, ahol 249 lakos élt 37 házban. A házak számának eltérése feltűnően nagy! A lakosság nemzetiségi megoszlását: német és illír nemzetnek jelezte, mely utóbbi itt nyilvánvalóan szerb volt, hiszen a „ráczok" vonultak ki Pécsről. Római katolikus és görög nem egyesült vallásúak voltak ezek, - ahogyan a leírásban megállapították. A görögkeletiek vallásilag Pécsváradhoz tartoztak, a katolikusok Patacshoz, Magyar Üröghöz és Szentkúthoz. Vályi lexikonában Ürög név alatt három „melléknév" is szerepel: Magyar, Rátz és Német Ürög. Földesuruk a „Pécsi Káptalanbéli Uraság", lakosai katolikusok „és másfélék". Magyar Ürög Német Ürög filiája. Határbeli földjei jól termők. A postalexikonban Rátz-város néven Németh-Üröghre utal a lexikon. Ez a település a pécsi járásban fekvő magyar-német falu, amely a pécsi káptalané. Római katolikus plébánia van benne és templom, továbbá egy vesztőhely (Halsgerichte), több malom az ottani patakon. A postaút Szent Miklós felől érkezik ide. Félórányira van Pécstől. 32 Az 1810-1812-ben kitöltött táblázat szerint ebben a faluban 120 férfi és 100 nő élt, 40 házat és 30 istállót jegyeztek fel. 400 férfit és 150 lovat lehetett itt elhelyezni szükség esetén. Az állatállomány 24 ló és 40 igavonó.
