T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

A települések és lakóik Az 1810-es évek elején készült Országleírás településtáblázatai (Ortschafts-Tabelle) két típusba sorolhatók. Az egyik típusnak több rovata van: az első kettő az illető település népességszáma után érdeklődik nemek szerinti bontásban, a következő kettőben jegyezték fel a házak és istállók számát, majd két rovat tartalmazta a beszállásolható, elhelyezhető férfiak és lovak számát, s az utolsó háromban jegyezték fel a helységben található állatok számát: ló, igavonó és juh bontásban. A megjegyzés rovatában elég részletes beszámoló következett a település lakóiról, az ott található és kórházzá átalakítható vagy egyéb jellemző épületekről, a község vezetőjéről és az ott lakó jelentősebb személyekről (plébános, szolgabíró, uradalmi tiszt stb.). Az összeírási ívnek ez a típusa csak esetenként volt teljes, gyakran hiányoztak a lakosság létszámára vonatkozó adatok. A település-táblázat másik típusa csak a házak és az állatok (az előbb említett nemek szerinti) megoszlása és száma után érdeklődött, s ezen kívül az áthaladás, a földrajzi fekvés néhány fontos mutatóját jegyezte fel. Ez valószínűleg egy szűkebb fogalmazvány volt, az előbbi felvétel kiegészítése a legfontosabbnak tartott adatokkal. A számok kikerekítettek, valószínű, hogy becslésen alapulnak. Az „a vue" (a szemmérték szerinti) felvétel a katonatiszti jelentésekben - amelyek titkosak voltak - elfogadott. A táblázatok sokszínű és értékes adatokat tartalmaznak, de egy történész számára csak akkor használhatóak, ha hitelesek, s nem tartalmaznak elírást. A felmérést végző katonák viszonylag gyorsan dolgoztak, hiszen két év alatt nagy területet jártak be. A helynevek „elhallása", a nem magyar anyanyelvű katonák által feljegyzett helynevek eltorzítása igen gyakori. Ezt tehát részint a korabeli térképeken, részint a szakirodalomban, lexikonokban ellenőrizni kell. Erre a célra a következő forrásokat használtam: Az első magyarországi népszámlálás - 1960-ban kiadott - anyagát, amelyből az 1785-ben összesített, településenként megállapított házak és a ténylegesen az összeíráskor ott tartózkodó lakosok számát táblázatba foglaltam. Ez az anyag tartalmazza Baranya megyében az egyes telepü-