T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

Az utak iránya, földrajzi és katonai jellegzetessége

már egy előző munkánkban Gálosfával azonosítottunk,

20 s mely Somogy megyében feküdt már. Ugyancsak ott találjuk ennek az útnak következő állomásaként említett Simonfát is. Az útnak ezt a szakaszát gyalogosan 4Vi-5 óra alatt tehette meg a gyalogság (Infanterie), míg a lovasságnak 4-4

Vi órára, a szekereseknek 5-6 órára volt szüksége e távolság megtételéhez. Az út „tulajdonságai": talaja agyag, így nyáron, száraz időjárás idején jó, de esőzések idején rossz. A természetnek átengedett, nem „csinált út". Egyes helyeken nagyon elhasznált, kis fáradtsággal javítani lehetne ezen a helyzeten. Az egyik hegy „hátán", a hegygerincen, az út magas törzsű, lombos erdőben halad. Ennek az útnak utolsó szakasza már teljesen somogyi földön vezet át. Simonfánál egy kocsma előtt halad el, majd Szt. Pált érintve egy 30 lépés hosszú és 8 lépés széles fahíd vezet át a Kapóson Kaposvárra. (A közel 22 méter hosszú és 6 m széles híd arra mutat, hogy a Kapós mocsarainak egy jó részét sikerült már addigra eltüntetni.) Ez az útszakasz gyalogosan 3-3

Vi óra alatt volt megtehető, lóval 2Vi-3 óra volt a menetidő, szekerekkel pedig 3-4 óra. Ennek az útnak is agyag volt a talaja, természetnek átengedett. Különösen Gálócznál írja „elhasznált"-nak az utat. Ez kimosott, rossz, a hegyoldalakon vezet át az út, ahol magas törzsű fák vannak. Az utak kijavításával kapcsolatos katonai „lista" ismét hosszú. A hidak javítása mellett több helyen az utaknak dorongok lefektetésével történő kijavítását szorgalmazza. Ezekhez a közeli erdők adnak anyagot. Néhol vizek levezetését elősegítő oldalárkok létesítését is kívánja. S a mélyutat (Hohlweg) is meg kell szabadítani a vizektől, azok kártevéseitől. A katonai észrevételek közt szerepelnek a táborhelyek. Helesfa és Simonfától keletre, továbbá Kaposvár lenne alkalmas e táborhelyek létesítésére. Az utóvéd számára a Kenést patak és Cserkút közti magaslatot tartja alkalmasnak. Említi még Gálócztól északra Szent Pált, Szabács területét, amely elsáncolható, völgyszoros jellegű

21 (defiléartig), s ezért az ellenség támadásai ellen előnyösen védhető. A következő, ebben a táblázatban a 9. út: Somogy megye területén haladt Kaposvártól - nagyjából a Kapós folyó vonalán - Taszár, Baté, Mosdós, Berki, Csorna, Szabadi, Attala és Pula érintésével ért el a Tolna megyei Dombóvárra. A 10. út viszont Dombóvárról Pécsre haladt. Az útirány a következő volt: Dombóvártól délre indult a Kapóson át, melyen több kocsiszé-