T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
Az utak iránya, földrajzi és katonai jellegzetessége
Az út leírása Pécstől kezdődik, amikor is közli, hogy az út Pécstől dél felé halad, átmegy a Kenést patakon, amelynek közepén egy 8 lépés széles és 30 lépés hosszú (5,8 m széles, 21,9 m hosszú) híd van. Keszünél egy magányos kocsma előtt halad el Gyód és Keszü (térképen Kesző) között, Görcsönytől északra (térképen N.Görtsön) egy csárda van. Ezt követően az út Baksán halad át. Ez az első útszakasz, amelynek megtételéhez gyalogosan 3-3 Vi óra kellett, a lovasok 2Vi- 3, a szekeresek 3-4 óra alatt tették meg ezt a távolságot. Ezen az útszakaszon („Strecke") a talaj agyag - írja a jelentés - a természetnek átengedett, nyáron - száraz időszakban jó, eső esetén azonban nagyon rossz. Az úton található fahidak is rossz állapotban vannak, amellett nagyon keskenyek több helyen. Keszünél az út nagyon meredek, Gyód és Baksa között magas törzsű, lombos erdőn vezet át. Az erdőn át vezető út különösen néhány helyen nagyon elhasznált (ausgefahren). Az út következő szakasza Tessén halad át (ez a térképen Téseny, Baksától délnyugatra jelölt település), majd az út Kisasszonyfa irányába fordul és vezet tovább az említett településtől délre egyes házak mellett Gilvánfára, majd onnan Besencén, Nagy és Kis Csányon áthaladva Selylyére. Ez az útszakasz a gyalogság számára 3 l A óra alatt tehető meg, a lovasok menetideje 2Vi-3 óra, a szekereseké 4-4 Vi óra. A mérnök ennek az útszakasznak jellemzőjeként leírja, hogy Baksától Gilvánfáig a talaj agyagos, a természetnek átengedett. Kisasszonyfától az erdőn keresztül vezető út rossz a Kenést patak ártere miatt. Gilvánfától Kis Csányig elkészített úton halad az utas, mely minden időben használható, jó. Kis Csánytól Sellyéig homokos a talaj, a természetnek átengedett. Ez a homokos talaj minden időjárásban jó. Ezen az útszakaszon több vizesárok és mocsár található, amelyek sohasem száradnak ki. Ezek közepén szekérszélességű, jó állapotban lévő kis fahidak vannak, amelyek mellett nem lehet elhaladni. A Drávához vezető út utolsó szakasza egy Zelno-nak nevezett kocsma mellett halad el és Sztárán át vezet a Drávához. Ez az útszakasz gyalogosan 3 /4-l óra alatt volt megtehető, míg a lovasság V2-V4 óra, a szekeresek V4-I óra alatt tehették meg. A talaj ezen a szakaszon homok a magányosan álló csárdáig, majd onnan a Dráváig fekete földdel kevert. Magas törzsű, lombos erdőn vezet át az út, amely nyáron jól utazható, de nagy esőzések idején Sztárától a Dráváig rossz.
