T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

Az utak iránya, földrajzi és katonai jellegzetessége

E postaúton, azaz az út e szakaszán két Absatz-Postamt is volt: Kanizsa és Iharosberény, s természetesen Kőszeg, amely főposta központ volt Magyarország területén (Ober-Postamt). A harmadik postaút Mohácsra tartott, illetve onnan érkeztek a postakocsik Pécsre. Pécsről hetente kedden és pénteken indult járat, Mohácsra este 6 órakor. A rendes posta érkezése pedig Mohácsról kedden és szombaton este 8-12 óra között volt várható Pécsen. Az út Szederkényen haladt át.

8 A lexikon egy másik helyén az egyes állomásoknak stációban megadott távolságát is feljegyezték. Mivel tudjuk, hogy egy stációnyi távolságot Bécsben 8000 mértani ölben határoztak meg, amely azonban hegyek vagy más akadály miatt eltérhet. így tudjuk meg, hogy Szigetvár és Szt. Lőrinc közti távolság 1 postaállomásnyi volt, s Szent Lőrinc Bécstől 21 postaállomásnyi távolságra volt. A Szent Lőrinc és Pécs közötti távolságot 1803ban 1-ről másfél stációnyira emelték, a Pécs távolsága Bécstől 22 Vi stációnyira „nőtt". A következő állomás Szalánta, majd Siklós, Lapáncsa, Baranyavár és Laskaföld, amelyek közötti egyenkénti távolság l-l postastáció volt, sőt ez utóbbi településnek Eszéktől való távolsága is 1 stáció, tehát e városnak Bécstől való távolsága 28

Vi stáció volt.

9 Pécsnek Bécstől való távolsága tehát 22Vi stáció, vagyis 45 német mérföld volt, s ez - számításaink szerint - 341,36 km volt akkor a meglevő postautakon haladva.

10 A postautak tehát belekapcsolták a megyeszékhelyet a közlekedés fő áramlatába. (3. ábra) A következő térképünkre tekintve feltűnik, hogy Baranya megye egyéb útjai - a másik három megyéhez viszonyítottan - ritkák. Nem tartom valószínűnek, hogy a térképet készítő Georg Eisenhut rendes mérnök kevésbé volt pontos, mint a Zala megye „földabroszát" felvázoló Joan Tomasich vagy a Tolna megye térképét rajzoló Joseph Schnemann mérnökök. Mégis igen valószínű, hogy Baranya megyének is megvolt az a sűrű, pókhálószerű mellékúthálózata, mint a másik három megyének. Erre utalnak forrásaink, amelyek pl. Pécs kereskedelmi és rendes („ordinäre") útjait említik a 19. század elején, melyek sűrűek és használatosak.

11 Igen valószínű, hogy Baranya elhanyagolt természeti állapota okozta, hogy ezeknek az utaknak térképre vitele nem történt ekkor meg, s ezért