T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

likus lakost jegyeztek fel. Lakon római katolikus plébániatemplomot jelölt L. Nagy munkája, s 129 házban 897 katolikust jegyeztek fel. A katonai táblázatban szereplő házak száma tehát magasabb, mint amenynyi az első népszámlálás és L. Nagy munkájában feljegyeztetett. Ezzel a II. település-táblázat adatainak áttekintését befejeztük. Nem tartom feladatomnak, hogy ezekből bárminemű következtetést vonjak le, hiszen az adatok önmagukért beszélnek. Ujabb problémák megoldására bíztatnak, és sok helyi probléma megoldására kínálnak, illetve adnak konkrét választ. Baranya megye korabeli térképére tekintve, amelyen megjelöltük azokat a településeket, amelyekről adatokat közölt a katonai felmérést végzők által felfektetett két táblázat, úgy találhatjuk, hogy bár a jelek keresztül-kasul haladnak a megyén, mégis jelentékeny településekről hallgatnak az adatok, ezek ma is fehér foltként válnak ki a térképen. Pedig jelentősnek jelölt települések is vannak ezek között, mint pl. Lovászhetény, Dinnyeberki stb. A települések sűrűn ellepték a már akkor aprófalvasnak tekinthető Baranya megyét, amelyen a folyók, mocsaras területek miatt még nehéz volt a katonaság mozgása. E katonai felmérésből a településekre vonatkozóan kapott információk, mint távoli korok izenetei mégis sokat jelentenek a történelmet kutatóknak. Az adataik birtokában megállapíthatjuk, hogy jelentik azt, hogy e megye területén már kialakult és megszilárdult a nagybirtokok később egyre intenzívebben kiépülő rendszere. Vályi mégcsak esetenként említi a tulajdonos, a birtokos neve mellett az uradalmat, de a 18-19. század fordulója után kiadott postalexikon már mindenütt uradalmakhoz köti a falvakat. A távolságok és az azok megtételéhez kötött időtartam már az utazás nehézségeire, s azok oldódására is rávilágít. S a többirányú „vonzás": a vallási hovatartozás mellett az eladói körzetek, a közigazgatási határok már egy kezdődő piaci keresletről is hírt adnak. Az 1810-es évek adatai csak jelzések. De minthogy apró jelek is nyithatnak világító ablakot a múltra, éppen így az időbeli összehasonlításból is származhat problémákat megoldó megállapítás. Csak éppen össze kell tenni az adatokat, és az így kialakuló mozaikképről leolvasni a levonható tanulságot, a kétségeket, a megoldásokat és olykor az eredményeket is. Ez a tanulmány ehhez kívánt segédkezet nyújtani.