T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

radi uradalomnak juhászata volt. A megjegyzés rovatába írottak szerint az átjárás nyitott volt, szabad és mindig utazható. A falut ki lehetett kerülni. 1828-ban Nyarad (Kis) néven szerepel L. Nagy munkájában Baranya megye falvai között. Filiális katolikus temploma, 77 háza és 545 lakosa volt akkor, akik közül 9 volt izraelita, a többi katolikus. Ezt követően a táblázatban ismét Tolna megyei községek, települések következnek Bátától Majosig. E táblázat utolsó 5 települése azonban ismét Baranya megye területén fekszik: Bozók vagy Bozsók (Bozsok), Szebény, Himesháza, Geresd és Lak. Az első falu: Bozok vagy ahogyan már megállapítottuk, Bozsók. 1785ben és 1828-ban is csak egy Bozsok nevű falu volt Baranya megyében. A II. táblázatban szereplő két Bozsók tehát feltételezhetően egy falu, noha a leírt adatok bizonyos fokú eltérést mutatnak itt is. Az első említéskor 200 ház, 215 ló és 300 igavonó szerepelt a táblázatban (II. táblázatban ez is!), a most említett környezetben 230 házat, 300 lovat és 400 igavonót jegyeztek fel benne. A megjegyzés rovatba bejegyzettek azonban azonosak. A következő négy falu a mohácsi járás északkeleti részén, nagyjából egy csomóban fekszik. A legészakibb pont Szebény, amely 1785-ben Kamarai birtok volt, 98 házat és 734 lakost jegyeztek fel itt. A leírás szerint lakói magyarok és németek, több leányegyháza volt. Vályi munkájában nevét nem találtam. A postalexikon viszont megemlíti Szebényt, mint a pécsváradi uradalomhoz tartozó, saját plébániával bíró falut. Véméndhez van közel, s két órányira fekszik tőle Szekcső. 1810-ben 140 házat, 200 lovat és 260 igavonót jegyeztek fel neve alatt a katonai felméréshez kapcsolódóan. A megjegyzés rovatba írottak szerint az áthaladás a vizesárok és az azon álló hídon át jó, de csak nyáron, egyébként nagyon rossz. A vizesárok átvágja a települést. Mindenfelől dominál. 1828-ban Szebény falut római katolikus templommal jegyezték fel, amelyben még 156 ház és 1089 lakos is volt, kik közül 25 volt protestáns, s a többi katolikus. A katonai „listán" a következő település neve: Himesháza, a korabeli térképen Imesháza, s ugyanez szerepel a Széchényi-féle leírás szövegében is. 1785-ben a pécsi püspök faluja, amelyben 187 házat és 1263 lakost jegyeztek fel. Németek voltak lakói, akik katolikusok voltak, de az izrealita vallást is feltüntették ebben a faluban. Vályi lexikonában Himesháza, Nemesháza, Imesháza neveken találjuk. Gazdag és népes német helység írja Baranya megyében. Klimó püspök építtette hajdan szentegyházukat.