T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

igavonót jegyeztek fel. Az átjárás itt is nyitott, jó, de télen rossz, megállítja az utast. L. Nagy művében Szabolcs (Dráva) néven találjuk ezt a falut, kálvinista templommal, 55 házat jegyeztek fel benne 378 lakossal, akik közül 12 volt katolikus, a többi protestáns. Harkányon is volt kálvinista templom, de ebben a faluban 72 ház állott, melyekben 501 lakos élt. Itt 12 volt a katolikus, a többi protestáns. A Palkonya név formában szereplő faluban ugyancsak találunk református templomot. Itt 106 volt a házak száma, s a 738 lakosból 42 volt katolikus, s a többi protestáns! A következő három település is Batthyány birtok volt, a siklósi uradalom része. Kovácshidán 44 házat és 258 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Ez is a siklósi járásban feküdt, katolikus és református lakosai voltak, egyházilag Szerdahelyhez tartozott. Márfán 28 házat és 180 lakost találtak az első hazai népszámlálás végzői. Ezek is magyar reformátusok voltak, de ők Viszlóhoz tartoztak egyházilag. Nagy Harsányban 176 ház állott 1785-ben és 1096 lakost jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírásban magyar és szerb lakosokról írtak, akik katolikus, református és görögkeleti vallást követtek. Ez utóbbiak egyházilag a baranyavári járáshoz tartozó Beremendhez kapcsolódtak. Vályi munkájában Kovácshidát magyar református falunak jelzi a siklósi járásban a Tettye vize folyása mellett. Határa háromnyomásbeli, búzát középszerűen terem, de erdeje nincs. A postalexikon Kovátshidát a siklósi uradalomhoz tartozó falunak mondja, ahol egy református prédikátor él. A falu Harkány és Ipatsfa között fekszik másfélórányira Siklóstól. Márfa Vályi munkájában magyar falu Baranya megyében, Batthyány birtok református lakosokkal. Terehegyhez fél, Kovátshidához 1 órányi távolságra van, tavak között fekszik, amelyek áradások idején csíkokkal „bővelkednek". (Mint ismeretes ez hengeres testű mocsári hal volt). Márfa szőleje jó borokat terem - közli még a lexikon, szántóföldjei jók, háromnyomásban művelik azokat, leginkább búzát terem. Erdeje nincs. A borait a valpói uradalomban, 3 óra távolságra viszik eladni. A postalexikonban Márfa a siklósi járásban fekvő kis magyar falucska, amely mocsaras környezetben szigethez hasonló. A siklósi uradalomhoz tartozik. Református imaház van benne. 3

A órányira fekszik Siklóstól. Harsány, Nagy Harsány néven jelöli a következő falut Vályi, amelynek magyar református lakosai voltak. Villánytól 1, Kis Harsánytól fél óra távolságra feküdt. A nevezetes Harsányi hegytől kapta nevét, amely 1000 öl hosszú és 350 öl széles (az öl, mint ismeretes 1,8 méter!). Két oldala nagyon