T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

első esetben rövid megjegyzés szerepelt csak Monostor megfelelő rovatában, itt azonban már nemcsak az átjárás megfelelő voltát emelték ki, hanem azt is feljegyezték, hogy a község mellett észak és nyugati irányban el lehet utazni, vagyis kikerülhető. S mindezt azzal is kiegészíti, hogy keletről és délről dominál vagyis ebben az irányban magaslatok vannak. Az útmenti települések sorában ezt követően nyolc Baranya megyei település szerepel a táblázatban, melyek között ugyancsak találunk olyat, amely már vagy az /. vagy a II. település-táblázat községei között fel volt jegyezve és így adatait megtárgyaltuk. Több olyan települést is találunk azonban ebben a falusorban, amelyek hadiutak mellett feküdtek, távolabb az általában a megyében használatos utakról, de a vonuló katonaság számára ezek is fontosak voltak, így az ezekről adott információ is lényeges volt. Az első ebben a sorban Magyar-Boly (Magyarbóly), amely 1785-ben Eterházy Kázmér gróf birtoka volt. 65 házat és 419 lakost jegyeztek fel a népszámlálást végző biztosok. Lapáncsa, Lucs és Ilocska szomszédságában feküdt, Német-Mároknak volt a filiája, ahogyan erről a Széchényi-féle leírásból értesülünk. Magyar, német és illír lakosai katolikus és görögkeleti vallásúak voltak. Vályi Boly néven említi, de utána teszi a Magyar Boly nevet is, elegyes falunak írja, Esterházy földesurasága alatt áll. Határa termékeny, borait jól adhatja el Eszéken, legelője kevés, de más javai révén első osztályba tartozik. A postalexikonban a dárdai uradalom falvaként említik, görögkeleti templommal. Egyházilag egyébként Német-Márokhoz tartozik változatlanul. Fél óra távolságban van Lapáncsától. A katonai táblázatban 46 ház, 80 ló, 130 igavonó és 200 juh szerepel a neve alatt, ami arra utal, hogy az uradalomnak juhászata volt itt. Az áthaladás nyitott és széles, a falu nem kikerülhető. Nyáron jó, de télen vagy nagy esőzések idején rossz. Két nagy épített csűre magazinná alakítható. 1828-ban Boly (Magyar) és Boga néven találjuk L. Nagy munkájában. Görögkeleti templomot jegyeztek itt fel és 80 házat. 560 lakosa volt ekkor ennek a falunak, akik közül 219 volt katolikus, 174 görögkeleti és 162 protestáns, továbbá 5 izraelita. A következő település Baranyavár falu, amely már szerepelt ugyanebben a táblázatban. Itt is, akárcsak Monostornál az első feljegyzés adatait korrigálta a katonatiszt, így a két adatsor nem azonos, az első alkalommal 220 igavonót és 200 juhot jegyeztek fel itt ebben a községsorban Baranyavár neve alatt 200 igavonó és 300 juh szerepel. Az első alkalommal a jó átha-