T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

neve alatt. A Széchényi-féle leírás szerint a mohácsi járás egyik faluja, német és szerb lakosokkal (római katolikus, görögkeleti és izraelita vallást gyakoroltak lakói). A két első helyen említett vallásnak papja és plébániája, illetve parókiája is volt a faluban. Vályi lexikona szerint Szekcső „elegyes magyar, német és több rátzokból álló mezőváros" Baranya megyében. Földesurai: Bésán és Sauska család. Hajdan a Bezerédyeké volt. „Régi vára elrontatott, a Duna partján fekszik, Mohácshoz egy mérföldre. Határa jó termésű, borai középszerűek, Halászattyuk hasznos". A postalexikon Szekcsőt a mohácsi járásban saját plébániával jelzi, de nem nevezi mezővárosnak. Postaváltó hely Mohács és Bátaszék között, Rácz Görcsönnyel szemben. Postaállomás is volt ebben a településben. 101 1810-ben a katonai leírás a táblázatba 250 házat, 150 lovat és 300 igavonót tüntet fel neve alatt. Ugyanakkor a juhállományt 400 főből állónak jelzi. Az átjárás hegyszoros jellegű (defilé artig), rossz. Dominál, nem lehet átutazni rajta („kann nicht darübergefahren werden"). 1828-ban Baranya megye mezővárosai között találjuk Szektsőt. A Bésán családnak volt ekkor a „dominiuma". Római katolikus és görögkeleti temploma volt. 460 házat és 3247 lakost jegyeztek fel ekkor L. Nagy munkájában, akik közül 2468 volt a katolikus, 746 a görögkeleti, 26 izraelita és 7 protestáns. A katonai táblázatban ezt a települést Bátaszék követi, vagyis az út áthalad Tolna megyébe.

102 Mielőtt azonban más törvényhatóságban folytatódna, a Tolna megyéhez tartozó Bátaszék és Várdomb közé beékelődik egy Baranya megyei település, amely a táblázatban Bozók néven szerepel, de nyilvánvalóan Bozsokkal azonos. Ez a korabeli térképen a Tolna megyei Bátával van egyvonalban. 1785-ben kamarai birtok volt, 153 házzal és 1139 lakossal. Jellegzetessége, hogy a népszámlálás idején sok „idegen" (36 fő) szerepelt a népszámlálás listáján. A Széchényi-féle leírás szerint a mohácsi járásban feküdt, német és szerb lakosú község volt, római katolikus és görögkeleti vallású népességgel. A faluban már akkor volt plébánia. Vályi munkájában Bosok névformában találjuk, mint Baranya megyében fekvő „elegyes falut", amely „tsaknem minden javai lévén első Osztálybéli". A postalexikonban Bozsok néven szerepel, mint a pécsváradi vallásalap tulajdonát képező falut saját plébániával. 3 óra távolságra van Szekcsőtől.

103 A katonai táblázatban Bozok néven 200 házat, 215 lovat és 300 igavo-