T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

és 1330 lakost találunk ekkor. Mohács férfitársadalma már mezővárosi jellegű: 163 polgár, 28 pap, 16 nemes, 5 honoratior jelzi ezt. A Széchényi-féle leírás Mohács és Külső Mohács lakosait magyar, német, illír és szerb anyanyelvűeknek mondja. Vallásuk is megosztja őket: katolikus, református és görögkeleti. Mindhárom vallásnak volt helyben lelkésze. Lancsuk faluban magyarok, görögök és szerbek éltek együtt, római katolikus és görögkeleti vallást követtek. Itt is helyben volt a parókia illetve a plébánia. Vályi művében Mohácsot mezővárosként említi. A Siklósra vezető országúton fekszik. Posta és sóház van benne. Határa termékeny, vagyonai „külömbfélék" és eladásra „meglehetős módgyuk van." Lancsuk - Vályi szerint - elegyes falu, katolikus és görögkeleti lakosokkal. Mohácstól 3

A mérföldre fekszik, határa 3 nyomásbeli, gabonatermesztésre igen alkalmas, szőlei jó borokat teremnek, amelyeket Péter Váradig szokott elszállítani (Ez Újvidéknél levő katonai erősség volt). Erdeiben uraságának, a pécsi püspöknek vadaskertje van. Bányáiban "„jó épületi kövek ásattatnak." A postalexikon Mohácsot „privilegizált mezováros"-nak mondja, amelytől a járás nevét kapta. Katolikus plébánia, görögkeleti templom, egy református imaház és „néhány magisztrátus" található benne. Megemlíti a sóhivatalt és azt, hogy postaváltó állomás Szederkény és Szekcső között, közel Lancsukhoz. Bécstől 24

Vi státiónyi távolságra van. Postaállomás is van Mohácson. Lantsuk /sic!/ a postalexikon szerint olyan falu, amelyben római katolikus plébánia és görögkeleti pópa egyaránt van. Fél órányi távolságra van Mohácstól.

97 Mohács is azok közé a települések közé tartozott, amelyekről Péter Ferenc beszámolót készített. „Kereskedő Mezővárosinak nevezi, amely a Duna partján fekszik, földesura a pécsi püspök, akinek kastélya is van itt. Lakosai magyarok, németek és szerbek (ráczok, - ahogyan ő írta). Vallásuk szerint: katolikusok, reformátusok és „óhitűek". Mindhárom felekezetnek szép temploma van itt. A reformátusok már a reformáció idején, vagy nagyon hamar utána, gyakorolták itt vallásukat, amit egy 1570-ből datált értékes kehellyel bizonyít. A református templom kőből épült cserép zsindellyel, orgona van benne, bádogtorony van mellette egy toronyórával. Prédikátoruknak nincs földje, jövedelme pénzből és természetiből áll. 1150 református tartozik hozzá. A rektor: Szabó István a Pataki Collégiumban tanult, nincs földje, naturáliákból él. 46 fiú és 26 lány tanulója van.

98