T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
Bevezetés
Bevezetés A Dráva és a Duna határolta Baranya megye nagyobbik része a török uralom alóli felszabadulás után hamarosan új és nagyrészt idegen birtokosok kezére került. Ez azután, ha nem is meghatározta, de jócskán befolyásolta sorsát. A Habsburg főhercegi uradalomban már korán megkezdődött a vadvizek szabályozása, melynek nyomai a II. József korában készült katonai térképeken már láthatók. A főként német földről érkezett új telepesek feltörték a harcok dúlta területeken a földeket, erdőket irtottak, új szántóföldi kultúrák létesültek. A megye központja: Pécs 1780-ban szabad királyi város lett, s ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult. E megye életében is egyre fontosabbakká váltak azok az „erek", a közlekedés útvonalai, amelyek lehetővé tették az áruk cseréjét, a forgalom megindulását. Milyen is volt ekkor ez a táj? A napóleoni háborúk „szünetében", 1810-1812 között készült országleírás, amelyet az erre felkészült és felkészített katonatisztek személyes tapasztalatai alapján rögzítettek írásba, megőrizte ennek a tájnak akkori arculatát. Ez a jelentés az ország nyugati részének helyzetét tárgyalta és Dunántúl akkori helyzetét úgy mutatta be, mint amelyet az „anyaországtól" a Duna választott el, s délről Szlavóniával és Horvátországgal volt határos. Éghajlatát a meleg és a hideg levegő keveredése jellemzi, s ennek az éghajlatnak igen nagy befolyása van az állat- és növényvilágra. A tavasz ezen a területen április-májusban köszönt be. E terület levegője - a mocsaras területek miatt - egészségtelen, a Duna partja és a Dráva vonala Légrádtól a torkolatig mocsaras, és más folyók árterei, mocsaras kigőzölgései is sok embert tesznek beteggé. A magyarok - hangzik a jelentés - még nyáron is szőrmében (Pelze) járnak, ezzel védve egészségüket az éjszakai erős lehűlés ellen. Az „idegeneket" ez teszi beteggé. 1 Baranya megye ekkor a Dunántúl nagy területű megyéi közé tartozott. E jelentés adatai szerint Dunántúl területe 812,9 négyzetmérföld volt, amit akkor osztrák mértékkel számítottak. Baranya megye területe Kóczián József megyei mérnöknek 1838-ban készített felmérése szerint - 83,8 bécsi négyzetmérföldnek tekinthető, vagyis e megye területe Dunántúl területének egytizede volt ekkor. 2
