Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

Bevezető

Bevezető A magyarországi nemzetiségek egészének helyzetét és mozgalmait a 2. világháború idejére vonatkozóan, többek között megfelelő források hiányában, nem vizsgálták. A magyarországi németekre vonatkozóan, elsősorban a hatalmon lévő politikai elit eleve egységes képet, a bűnös nemzetiség sztereotípiáját alakította ki, melyet a történetírás sem volt képes évtizedekig megfelelően cáfolni. A nemzetiségek helyzetének, mozgalmainak árnyalt megítéléséhez kíván a most közzétett dokumentumkötet segítséget nyújtani. A forráshiány nem véletlenül alakult ki. A Magyar Dolgozók Pártja Politikatörténeti Intézete ugyanis 1952-ben a levéltárakból többek között a nemzetiségi ügyekre vonatkozó iratokat is kiemelte. Gazdag aratást végezhetett, mert kormányzati intézkedésre az 1920-as évek közepétől jelentőszolgálatot szerveztek, melynek segítségével a községekben, ajárásokban és a megyékben történt eseményeket a főispánokon keresztül, akik rendszeresen összefoglaló jelentéseket készítettek, illetve gyakran a hozzájuk érkezett dokumentumokat a Miniszterelnökségre és a Belügyminisztériumba felterjesztették. Megtalálhatók voltak itt a kormányzati szervek rendelkezései, tájékoztatói is, így a főispáni iratokban az országos helyzet is leképződött. A kiemelt iratok holléte, illetve megléte máig ismeretlen, így azok a témát tárgyaló munkákból kimaradtak. Egyetlen kivételről tudunk, ahol a főispáni iratokból a kiemelés nem történt meg, ez pedig a Baranya Megyei Levéltár. Az iratok megmenekülésének egyszerű oka van. A főispáni iratoknak nincsenek meg az iktató, és a mutatókönyvei. A kiemelésre szánt iratokat emiatt nem lehetett automatikusan kijelölni. Hosszabb időt pedig e munkára nem szántak. A levéltáros utókor gyanúja, hogy a kortársak a kiemelést valószínűleg valamilyen formában szabotálták. Bizonyíték erre természetesen nincs. A nemzetiségekre vonatkozó iratokat a későbbiek folyamán mégiscsak kiemelték, de már nem elszállítás, hanem kutatási célzattal. Ennek a tevékenységnek az eredménye a teljes iratanyagnak CD-Romon történt rögzítése, jelenleg egy bőven válogatott jellemző dokumentumnak kötetben történő közzététele. A válogatás eredménye 221 ügyirat, illetve a bennük található jellemző dokumentum. Többnyire a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek címzett főispáni jelentéseket közöljük, ha ilyen nincs, akkor a főszolgabírók, a rendőrkapitányok, a csendőrség és más szervek iratait vettük fel a közlendők közé. Helyt adtunk egyes esetekben a főispán rendelkezéseinek is A lefelé érkezett kormányzati rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy ezek sok esetben hiánypótlók, kiemelten szerepeltetjük. A dokumentumokat szöveghűen közöljük. Grammatikai kérdésekbe csak kivételesen avatkoztunk be, csak akkor, ha az eredeti szöveg nehezen, vagy alig volt érthető. Tekintettel voltunk arra, hogy a vizsgált szövegek önmagukban is korjelzők, egyúttal minősítik szerzőiket is. Az írásmódból is kitűnik, hogy Blaskovich Iván főispán (1938. március 18.-1943. január 20.) idős konzervatív ember, aki életét megyei szolgálatban töltötte el, főispánsága előtt hosszú évekig (1927-1938) a Hegyháti járás főszolgabírája volt Baranyában. Helyismerete kiváló. Az őt felváltó Nikolits Mihály képzettebb, felvilágosultabb. A nyilasok letartóz-