Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - SS sorozás

Özvegyek és elváltak, akiknek szülői gondozást és eltartást igénylő gyermekeik vannak, a községi elöljáróság, (polgármester) vagy szükség esetén az illetékes gyámhatóság által kiállított bizonyítvánnyal tartoznak igazolni, hogy gyermekeik neveléséről és eltartásáról gondoskodás történik. A toborzás céljára szükséges helyiségről és személyzetről a német toborzó bizottság gondoskodik. A toborzottak magyar állampolgárságuk egyidejű megtartása mellett német állampolgárságot is szereznek, és ugyanolyan jogokat élveznek, mint a birodalmi német Helferinnek. Mindazon jogok és kedvezmények, amelyek a magyar katonai szolgálatot teljesítő egyének hozzátartozóit illetik, ugyanúgy megilletik a német SS női segédszolgálatot teljesítők hozzátartozóit is. A rendelkezésre bocsátottak elszállításuk alkalmával tartoznak illetékes lakhelyeiken szabályszerűen kijelentkezni és a lebélyegzett kijelentő lapjaikat az elszállításra magukkal hozni. Másolatban megküldöm: az összes társminisztériumoknak, a Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosának teendőivel megbízott vitéz Vincze András nyug. altbgy. hdm. területi kormánybiztosnak, vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla miniszteri osztályfőnök hdm. területi kormánybiztosnak, valamennyi törvényhatóság főispánjának és Budapest Székesfőváros főpolgánnesterének, valamennyi honv. hdt. (ker.) pságának A miniszter rendeletéből: vitéz Vincze s. k. ezredes. BML. Bvm. főisp. biz. 426/biz. 1944. (Sokszorosított körirat) 211. Baranya vármegye alispánjától. 255 szám. ein. alisp. 1944. Tárgy: Tapasztalatok a német sorozásokkal kapcsolatban. Főispán Úrnak, Pécs. A hozzám érkezett jelentések szerint a vármegye területén élő német nemzetiségű lakosság körében a német sorozásokkal kapcsolatban nagy visszatetszést és elkeseredést szült az a körülmény, hogy a Volksbund helyi csoportjainak vezetői igen sok helyen - szinte sorozatosan - felmenttették magukat az SS kötelékekbe tényleges katonai szolgálatra való behívás alól. Előfordult olyan eset is, hogy a Volksbund helyi vezetői már a sorozás alapjául szolgáló névjegyzékbe sem vétették fel magukat. Ezen jelenségek a német nemzetiségű lakosság nyugalmát oly mértékben megzavarták, hogy több helyen az elégedetlenség a helyi Volksbund vezetők elleni veszélyes fenyegetésekben, sőt - hallomásom szerint - verekedésekben és testi sértésekben robbant ki. Fokozza a helyzet kiéleződését az is, hogy azokat a német nemzetiségű férfiakat viszont, akik - bár német anyanyelvűek - de magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, továbbá azokat, akik az SS sorozó bizottság előtt is kifejezésre juttatták, hogy a magyar hadseregben kívánnak szolgálni, - úgyszólván minden esetben az elsők között hívták be tényleges szolgálatra az SS kötelékébe.