Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - SS sorozás

minősíttettek, sem azt, hogy pótlólag felvétettek olyanok, akik abból ki voltak hagyva és utólag vétettek fel. Előáll tehát az a lehetetlen helyzet, hogy német sorozáson kell magyaroknak megjelenniük, viszont nem kell németeknek - Volksbund-tagoknak - előállniok. Tisztelettel kérem, hogy ezen helytelen rendelkezés helyesbítése iránt közbelépni méltóztassék. A himesházai körjegyző megkísérelte, hogy a honvédelmi minisztériummal távbeszélőn érintkezésbe lépjen, de nem tud kapcsolást kapni és nálunk is ez a helyzet. A sorozás Himesházán június 1. és 2. napjára van kitűzve. Mohács, 1944. május 22. Horvát Miklós s. k. főszolgabíró. BML. Bvm. főisp. biz. 317/biz. 1944. 208. A villányi járás főszolgabírójától, ad. 126/eln. 1944. szám. Bizalmas! Tárgy: Német sorozás Ivándárda községben. Főispán Úrnak! Pécs Szóbeli felhívásra az Ivándárda községben 1944. évi június hó 2-án megtartott német sorozással kapcsolatban történt eseményekre nézve az alábbiakat jelentem. A sorozás reggel 8 órakor kezdődött a Heim helyiségeiben. Ezen időpontra csak a volksbundisták jelentek meg, míg a magyar érzelműek, körülbelül 50 egyén nemzeti zászlók alatt az utcán gyülekezett, s a nemzeti zászlókkal akartak a sorozás helyén megjelenni, s ott a magyar himnuszt elénekelni. A csendőrség erről tudomást szerezvén, őket szándékukról lebeszélte. Erre rövidesen ők is megjelentek a sorozó helyiségben. A német százados pár szót intézett a besorozandókhoz kijelentve, hogy nincs önkéntes, vagy nem önkéntes jelentkezés, hanem kizárólag kötelező sorozás, még az „englenderek"-re is. „englender" jelzővel illette a sorozás egész tartama alatt a magyar érzelmüeket. A magyar érzelműek a sorozó bizottság előtt „Hűséggel a Hazához" jelvénnyel jelentek meg, mire a német százados felszólította őket, hogy azt vegyék le, mert úgyis SS jelvényt kapnak. Ezen felszólításnak azonban egy-két kivétellel senki sem tett eleget, sőt Rüll János azt válaszolta: „a jelvényt nem teszem le, azt büszkén hordom, mert magyar vagyok". A német százados erre leszidta, többek között a következőket mondva: „te német vagy, a családod is német, rokonságod is, most magyarnak vallod magadat, majd a honvédségnél németnek. "Rüll János ezen gyanúsítást kikérte magának s azt felelte: „Apám is a honvédségnél szolgált, az orosz fronton hősi halált halt, én is a honvédségnél akarok szolgálni, ahová önként jelentkeztem." A német százados ezen kijelentésre „szegyeid magadat, pfujj, pfujj" szavakkal illetve leköpte őt. Ezután Rüll Jánossal átjött a magyar bizottság szobájába, s ott Maróthy ezredes és többek előtt magából kikelve kiáltotta: „Ez a hazug, bitang azt állítja, hogy magyar, amikor a szülei és összes rokonsága német nevű. Szégyellje magát, hogy magyarnak vallja magát." Rüll erre szintén kiabálva válaszolta: „Nem szégyellem magamat, hogy magyar vagyok", „hiába soroz be, úgy sem leszek német katona". Maróthy ezredes a történtek után a következőket mondotta a német századosnak: „Én a te helyedben ezt az embert nem soroznám be, mert úgysem nyertek vele semmit." A száza-