Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - SS sorozás

Őstermelői meghagyásokat nem kell bevezetni, de a szerveket, hadiüzemeket, vasutat, postát stb. igen. (hely pontos megnevezése). A katonai állománytest rovatot a nyilvántartólap 20. rovata szerint kell kitölteni. A jelenleg katonai szolgálatot teljesít-e rovatot a nyilvántartólap 18. rovata szerint kell kitölteni. Ha valamely oknál fogva az állománytest a második „CS" lapot nem küldte még el, de az illető már leszerelt s nem vitás, hogy otthon van, bár a nyilvántartólap még A/VIII. csoportban van, e rovatba be kell írni „nem". A német népiséghez tartozók általában mindazok, akik életkörülményeik és népi külső megnyilvánulásaik alapján németeknek tekintendők, vagy önként minden befolyástól mentesen németeknek vallották és vallják magukat. Ennek a körülménynek az elbírálásánál figyelembe kell venni a német népiséggel való együttélés különböző megnyilvánulásait, amelyek sem a névelemzéssel, sem az ősök kutatásával nincsenek kapcsolatban. Mely népiséghez tartozik rovat kitöltésénél az alábbiak szerint kell eljárni.: Aki a német névjegyzékben fel van véve s a nyilvántartólap 9. rovata szerint német anyanyelvű annál be kell írni, hogy „német". Ha vitássá válik, hogy nincs megbízható adat arra vonatkozóan, hogy valaki mely népiséghez tartozik, ennek elbírálására sürgősen egy bizottságot kell alakítani. A bizottság elnöke kis- és nagy községekben a jegyző, tagjai a jegyző által kijelölt egy magyar és egy német esküdt, ha német esküdt nincs, akkor csak a magyar, továbbá a népmozgalmi nyilvántartó. A bizottság tagjainak meghallgatása után végérvényesen az elnök dönt. A bizottság elnöke thj. és megyei városokban (Budapest Székesfőváros kivételével) az anyakönyvvezető, tagjai a polgármester által kijelölt egy magyar és egy német képviselőtestületi tag, ha német tag nincs, akkor csak a magyar és a népmozgalmi nyilvántartó. A bizottság tagjainak meghallgatása után végérvényesen az elnök dönt. A német népiséghez való tartozás kérdésében mindenkor a fent lefektetett irányelvek szigorú figyelembevétele mellett tárgyilagosan kell határozni. A bizottsági vizsgálat után, melyik népiséghez tartozik rovatba, a bizottság végleges döntését kell bevezetni, amelyik lehet „magyar" vagy „német", vagy valamely nemzetiséghez való tartozás esetén „román" „szerb", stb. A népmozgalmi nyilvántartó köteles a saját nyilvántartását átnézve megállapítani, hogy nincs-e olyan egyén a nyilvántartásában, akinek a 9. rovatába a „német" van beírva, de a német névjegyzékbe felvéve nincs. Az ilyen egyént a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni a szóbanforgó rovatba be kell írni, hogy „német". Akiről a népmozgalmi nyilvántartó javaslata alapján a bizottság megállapítja, hogy a fent lefektetett elvek figyelembevételével köztudomásúan németnek tekintendő - ha egyébként magyar vagy egyéb nemzetiségű is - azt a bizottság döntése alapján a névjegyzékbe és függelékbe pótlólag fel kell venni s a megfelelő rovatba be kell jegyezni, hogy „német". Ha a népmozgalmi nyilvántartással való összehasonlítás, vagy a bizottsági elbírálás során kétségtelenül megállapítható, hogy valamely név, vagy lakóhely, vagy egyéb adat a névjegyzékben helytelenül, vagy hiányosan van feltüntetve, azt a népmozgalmi nyilvántartó piros tintával helyesbítse. Az egész összehasonlítást és elbírálást rendeletem vételétől számított 48 órán belül be kell fejezni. A függelékíveket az eljárás befejezése után össze kell fűzni s az utolsó folyószám után a