Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

I. Hangulatjelentések

M. kir. pécsi IV. csendőrkerület. 4. Nyomozó alosztály. B. 659. szám. 1939. Bizalmas! Magyarországi németség hangulata a kitelepítési hírekre. Pécs, 1939. december 10. Méltóságos Főispán Úrnak! Pécs. Az alosztály területén élő sváboknak a kitelepítéssel kapcsolatos hangulatáról az alábbi adatokat szereztem meg: Baranya vármegyében: A mecsekszabolcsi és a bányamedencei svábok erősen hangoztatják, hogy ők magyarok, nem pedig németek. Hangoztatják, hogy az adó náluk teljesen befolyik, ha pedig nem volna bennük a magyar öntudat, hazaszeretet és a magyar fajhoz való őszinte ragaszkodás, az adót hiányosan, vagy sehogy sem fizetnék meg. Sőt azt is hangoztatják, hogy a magyar haza és ezzel kapcsolatosan a békés-nyugodt élet megvédése érdekében bármikor kötelességhűen indulnak háborúba bármelyik állammal. A folyó hóban megtörtént népszámlálás alkalmával minden sváb, - még az is, aki nem tud magyarul beszélni - magyar anyanyelvűnek vallotta magát. De mindez csak azóta észlelhető, amióta az áttelepítés híre átvonult a sváblakta községeken. Egyesek már a névmagyarosítás gondolatával foglalkoznak és igyekeznek a többieket is ilyen irányba befolyásolni, gondolva arra, hogy az áttelepítéskor azt figyelembe veszik. Ide egyébként még nem érkezett levél és az áttelepítésről az újságok útján értesültek. Gödre és Jágónak községekbe /: sásdi őrskörlet: / több levél érkezett. A levél a svábok között nagy zavart idézett elő. Általánosságban nyíltan tiltakoznak az áttelepítés ellen. Feltűnően emlegetik, hogy a V. D. U. becsapta őket. A német jelvényt nem viselik. Azok, akik eddig nem akartak magyarul beszélni, most csak magyarul beszélnek. Nagykozár községben (: vasasi őrskörlet :) a horvát és német fiatalság között egy korcsmai táncmulatság alakalmával verekedés támadt, ez alkalommal a sváb lakosság Hitler és Németország megtorlását helyezte kilátásba a horvátoknak. Azóta a kedélyek lecsillapodtak, a horvát és német ajkú verekedők kibékültek és jó viszonyban élnek. A telepítés híre a német ajkú lakosság kedélyére igen nyomasztólag hat. Hird községben Stern Mátyás nevű volt pángermán, földmíves, János nevű fiát magyarosítani akarja, birtokát teljes egészében fiára íratja és fiától csupán tartásdíjat kíván. Ezzel azt akarja elemi, hogy birtoka magyar néven szerepeljen és a kitelepítéskor ne kelljen elhagynia az országot. A komlói őrskörletben is rémeket lát a svábság. Az a hír terjedt el köztük, hogy akik az 1930. évi népszámláláskor magukat német anyanyelvűnek vallották, azoknak kell elhagynia majd az országot. Gyód községben (pellérdi őrskörlet) a sváb lakosságot felszólították, hogy a községben a magyar iskola mellett német iskolát is létesítsenek. Erre az iskolaszéki tagok Pécsre utaztak és tiltakoztak az ellen, hogy ők német nyelvű iskolát létesítsenek. Arra hivatkoztak, hogy nekik nem kell a magyar iskola mellett más nyelvű iskola. A tanítás legyen olyan, mint eddig volt, hetenként kétszer német írás és olvasás, a többi tantárgy pedig legyen magyar. Pécsett közölték az iskolaszéki tagokkal, hogy felsőbb helyen követelik a német is-