Pécs–Baranya 1848-1849-ben - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. (Pécs, 1998)

nemzetőrök szeptember 12-én váltás nélkül eltávoztak a megyéből, az önkéntes nemzetőrség felállítása pedig még nem fejeződött be, az általános hadkötelezettségen alapuló újoncsorozás pedig éppen csak elkezdődött. A nemzetőrség egyébként is alkalmatlan volt egy reguláris hadsereg elleni küzdelemre, az ellenállás tehát sorkatonaság nemlétében reménytelennek tekinthető. Pécs város közgyűlése ezért hiába hirdetett általános népfelkelést szeptember 17-én. A megmaradt csapatokkal szeptember 21 - október 2-a között Mohácson tartózkodó Batthyány Kázmér kormánybiztos ugyancsak kénytelen volt végignézni, hogy Jelacic bán Roth tábornok vezette hét ezer fős hadteste szeptember 21-25-e között egyetlen puskalövés nélkül, akadálytalanul keresztül vonul Baranyán. Az utóvédharcokban viszont fontos szerepet játszott a baranyai nemzetőrség. Az oroszlói rajtaütésről, amikor szeptember 27-én éjjel elfogták Roth tábornok lőszerutánpótlását és ezáltal hozzájárultak az ozorai diadalhoz, a honvédelmi válaszmány is győzelmi jelentést adott ki Pesten. Október2-án lefegyverezték Roth tábornok Pécsett hagyott katonáit, és elfoglalták a Hardegg vértesezred, a Kress könnyűlovasezred pécsváradi katonai raktárait. Október 3-án tekintélyes létszámú császári sereg, köztük a János dragonyosok drávai átkelését sikerült megakadályozniuk. A legjelentősebb haditettnek a stratégiai fontosságú, Drávavonal kulcsának számító Eszék várának október 22-i megszállása tekinthető. A nemzetőrségi és honvédségi alakulatok felállításában és Eszék megtartásában