Pécs–Baranya 1848-1849-ben - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. (Pécs, 1998)

nemzetőrt tartozott kiállítani. A nemzetőrség mobilizációja azonban - fegyver, egyenruha, és a felváltási nehézségek miatt kiképzetlenség hiányában - nem válthatta be a hozzáfűzött reményeket. mozgó nemzetőrség helyett létszámában kisebb, de állandó, háború végéig szolgálatot vállaló és rendes zsoldot kapó ún. önkéntes nemzetőrség szervezését augusztus 13-án rendelte el Batthyány Lajos miniszterelnök. Az önkéntes nemzetőrséghez Baranya megyének 1564, Pécs városának 150 nemzetőrt kellett kiállítania. Az önkéntes nemzetőrségnek a mozgó nemzetőrség szervezetét kellett volna felváltania , a gyakorlatban azonban egymás mellett éltek a különböző alakulatok, mint ahogy az egymást követő katonai tárgyú rendeletek sem voltak ellentmondás nélküliek. Az önkéntes nemzetőrség is átmenetinek bizonyult, mert katonai ütközetek megvívására önmagában alkalmatlan volt, ezért távlatilag betagozódott a honvédseregbe. A megye midössze mintegy 800, a város pedig 1 00 önkéntes nemzetőrt állított ki szeptember közepére. A pécsi önkéntesek többsége (77 fő) honvédnek állt, ezért nem is pótolták a hiányokat, hanem a századot feloszlatták, Baranya ellenben kiállította a rá kirótt létszámot. Batthyány-kormány által május 16án meghirdetett első tíz honvédzászlóalj szervezésekor a 8. honvédzászlóalj alakulási helyének Pécset jelölték ki. Ezeket az alakulatokat kizárólag önként jelentkezőkkel töltötték fel. A legelső pécsi honvédet Radó Ádámnak hívták. A toborzás azonban Pécsett lassan haladt és a toborzási körzetből nem is sikerült fel -