Pécs–Baranya 1848-1849-ben - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. (Pécs, 1998)

ikat hátrahagyva ily rövid idő alatt elköltözésüket. Kérelmük nem érte el a kívánt hatást és a mintegy 40 család nagyobb része elhagyta a várost. Baranya parasztságának többsége elégedett lehetett a jobbágyfelszabadítással, mert a művelhető földterület viszonylag magas hányadát mondhatta a magáénak. Sérelmet okozott viszont a szőlődézsma és hegyvám megmaradása, a közös használatú legelők múltban történt elkülönítése ill. elvétele. A jobbágyfelszabadításnak nem volt visszamenőleges hatálya, ezért az állami kármentesítés nem vonatkozott az 1848 előtt megkötött önkéntes örökváltsági szerződésekre. Ez utóbbiak Batthyány Kázmér gróf siklósi uradalmának községeit érintették hátrányosan. Mindezek miatt 1848 áprilisában, májusában egy tucat községben fordult elő kisebb-nagyobb parasztmegmozdulás. áprilisban hivatalbalépő első magyar felelős minisztériumra hárult a polgári politikai rendszer kiépítésének feladata. Baranyában a rendszerváltás következetes végrehajtását az április 22én kinevezett új főispán, Batthyány Kázmér gróf, vállalta magára. Főispáni beiktatására mintegy ötezer ember sereglett össze, amely egyértelműen az új polgári rendszer köszöntését és ünneplését jelentette. A régi nemesi közgyűlést demokratikusabb - a községek képviselőivel is kiegészített - 200 tagú megyebizottmány váltotta fel. A lemondott konzervatív megyei tisztviselők helyébe újakat választottak, és az első alispán Majthényi József báró lett.