Pécs–Baranya 1848-1849-ben - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. (Pécs, 1998)

Xécs városában március 18-án jelentek meg a forradalmat éltető első plakátok. Másnap a Széchenyi téri nagygyűlésen Perczel Miklós a társadalmi egyenlőségről szónokolt. Pécs város közgyűlése ugyanekkor hivatalosan is elfogadta a tizenkét pontot, a nemzeti dalt, és ismert haladó személyiségeket választott díszpolgárává. pesti március 15-i forradalom és a pozsonyi országgyűlés közjogi forradalma után a megye konzervatív nemessége élükön Majláth György főispánnal és Scitovszky Márton első alispánnal - fokozatosan visszavonult a politikai élettől. Hasonlóan tartózkodó magatartást tanúsított az egyház, különösen Scitouszky János pécsi püspök. A megye irányítását a Batthyány Kázmér hívének számító Perczel Imre másodalispán vette át. A kisszámú baranyai liberálisok kétfrontos küzdelmet vívtak. Egyrészt felléptek a változást ellenző konzervatívokkal szemben, ezért a március 19-i közgyűlésen rögtön visszahívták a megye konzervatív országgyűlési követeit: Scitovszky Mártont, Somssich Pált, és a liberális Majthényi József bárót, valamint Perczel Miklóst küldték ki helyettük. Másrészt a parasztság illetve a néptömegek megnyerésére törekedtek. Megnyugtatásukra plakátokon hirdették a bekövetkező új vívmányokat, elsősorban az úrbéri viszonyok (kilenced, tized, robot stb.) állami kármentesítéssel történő megszüntetését. sajtószabadság hírére jelentek meg (az első pécsi újságok), Pécsnek eddig ugyanis nem volt rendszeres napilapja,