Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)
III. Baranya megye a kései feudalizmus időszakában (1686-1848) - 4. A „soknemzetiségű" Baranya (Telepítés-Migráció-Nemzetiségek)
63 kép A drávaiuányi református templom belseje (18. század vége) említést érdemel a bólyi és a sellyei Batthyány, továbbá a bükkösdi Petrovszky kastély, valamint a megyefai Jeszenszky és bári Bésán-kúriák, melyek klasszicista stílusjegyeket viselnek magukon. A pécsi városkép is jellegzetes átalakuláson ment keresztül. A városiasodás nyomán szaporodó magánépítkezések megteremtik „nagyvárosias" arculatát. A 19. század elejétől ébredező nemzeti szellem hatására a vármegye 1807-ben kiadta - magyar nyelvű - „Tiszti szótár"-át és közgyűlési jegyzőkönyveit is 1808-tól magyarul vezette. A reformkorban induló magyar nyelvű folyóiratok, „tudományos gyűjtemények" előfizetői, de szerzői sorában is szép számmal találkozhatunk a megye képviselőivel. Jankó János, Bódai Ferenc - a már fentebb említett - Papanek György, Bayer Márton, Strázsay János írásai országszerte ismertté tették a baranyai tudomány eredményeit. így aztán nem tekinthető véletlennek, hogy a „Magyar orvosok és természetvizsgálók" vidéki vándorgyűléseinek az elsők között adhatott otthont 1845-ben Baranya és Pécs. E jeles alkalomra készült el Haas Mihály „Baranyá"ja, illetve Hölbling Miksa „Orvosi helyirata". Mindkét mű osztatlan elismerést érdemelt ki, s a találkozó is rendkívül sikeresnek bizonyult. A megye azonban nemcsak az elméleti területen jeleskedett. Az 1820-as, 1830-as években megkezdődtek a Dráva, illetve a Pécsi víz szabályozási munkálatai. Mocsárszárítási munka közben került napvilágra a harkányi gyógyvíz 1823-ban. A gazdasági élet terén a - 18. században felfedezett - mecseki kőszén kitermelését intenzívebbé kívánták tenni. A megye, illetve Pécs város fő bevételi forrását azonban továbbra is a bortermelés és a kereskedelem jelentette.