Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

II. Hódoltságban (1526-1686) - 3. A „török világ" vége és mérlege

Cselebi volt, akinek köszönhetőn többet tudhatunk a hódoltságkon Pécsről és Baranyáról. Pécsett született Pecsevi Ibrahim a szintén jeles történetíró, s itt írta Girej kán a „Kávé és a bor versenye" című költeményét 1600 körül. A török számos építészeti emléket hagyott maga után, melyek mgyénk nevezetességei közé tartoznak. Pécsett két dzsámi, egy-egy türbe, fürdő és kút (a beépített, illetve átalakított épületekről nem is beszélve), maradt fenn. Szigetvár is gazdag lelőhelye a török emlékeknek. A várban ma is áll Ali basa dzsámija. A plébániatemplom, egykor Szulejmán szultán dzsámija két minarettel hivalkodott. De volt itt mecset, fürdőmedence és kút is. Turbékon Szulejmán szultán türbéje (melyet 1770-ben építettek át kegytemplommá), akárcsak a Siklóson helyreállított Malkocs bej 38. kép Idrisz baba türbéje, Pécs 39 kép Malkocs bej dzsámija, Siklós dzsámija mind-mind a 150 éves török uralmat idézik. A megye több templomának szenteltvíztartója, keresztelőkútja egykor török mosdómedence volt. (Németi, Bogád, Görcsöny, Szentlőrinc, Turbék templomaiban még ma is fellelhetők e török eredetű rituális kőedények.) A „ Török világ

77 vége és mérlege A török uralom meggyengülésének számos jele volt már tapasztalható a 17. század közepétől. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós l664-es