Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 3. A reneszánsz Baranyában

Ebben az időszakban - mint láttuk - Pécs a diplomáciai élet középpontjába került. Püspöke(i) - kényes katonai-politikai helyzetükből fakadóan - kezdeményező szerepet vállaltak az uralkodó és a délvidéki hatalmasságok konfliktusainak elsimításában. A délvidéki élet ekkor már teljesen a török elleni védekezés jegyében zajlott. Az Újlaki-Ulászló-féle megbékélés csak egyik láncszem volt a sorban. Több más intézkedés ugyanezt a célt szolgálta. Hampo püspök mint királyi kincstartó ellen indított sikkasztási per például a püspök rehabilitálásával végződött. Utána Hampo hozzáfogott a pécsi belső vár megerősítéséhez, s megépíttette a nagy kaputornyot (körülbelül azon a helyen, ahol ma Szepesy püspök szobra áll). Ulászló golyóöntők küldésével igyekezett a vár és város védelmi készenlétét elősegíteni. Baranya azzal is részt vett a védekezés erősítésében, hogy a Dráván túli végvárak számára élelmiszereket küldött. Hampo utóda, Szathmári György püspök folytatta a megye legjelentékenyebb városának megerősítését. Reneszánsz főpap módjára azonban főképpen ott erősített, ahol hivatalos és személyes hatalmát reprezentálhatta. Építkezésének emlékei néhány helyen még mindig megtalálhatók Pécsett. A belső várban végrehajtott építészeti munkák általában a püspöki palota megerősítését célozták. Pécs püspökei a Hunyadiak korától Mohácsig különösen nagy szerepet játszottak abban, hogy a megyei élet súlypontja a püspöki város felé terelődjék. Erre módot nem csak a török 18. kép Hampo Zsigmond püspök kő-címere