Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 1. A honfoglalás és az államalapítás emlékei

8. kép A pécsi székesegyház 18 századi ábrázolása Baranya területén az elkövetkező századokban jó néhány monostor épült, többnyire nagybirtokos családok kezdeményezésére és kegyurasága alatt. Főként oktatással foglalkozott a trinitási apátság (Vókány határában), a Bertalan püspök által 1225ben alapított jakabhegyi pálos-kolostor vagy az ugyancsak pálos szentlászlói és kőszegi monostor (ez utóbbit a szekcsői Herczeg család alapította). Az apátságok ebben az időszakban a vidék szellemi központjainak számítottak. A pécsváradi apátságról tudjuk például, hogy 35 kódexből álló könyvtára volt (a kor legnagyobb könyvtára a pannonhalmi is csak 80 kódexet mondhatott magáénak). Az első magyar származású - persze latint használó - író Mór pécsi püspök is vidékünk hírét öregbítette, akárcsak Anastasius (Anasztáz) apát, akinek személyét a Gellért-legenda örökítette meg. A korszak legjelentősebb építészeti, művészeti emlékeit a 12. század második felében épült (elődjét az itt eltemetett /. Péter építtette és Salamon koronázásakor égett le 1064-ben) pécsi székesegyház kiváló kvalitású kőfaragó műhelyéből kikerült alkotások képezik, továbbá a pécsváradi altemplom, oszlopaival és freskóival, valamint azok a kis román stílusú falusi templomok, melyek fennmaradtak az Árpádkorban 190 templomos helységet számláló Ba-