Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 1. A honfoglalás és az államalapítás emlékei

3 kép. A Pécsi püspökség alapítólevele (átirat- 1404. Püspöki Levéltár, Pécs) A pécsi püspökség - átiratban fennmaradt 1009. évi alapítóleveh megyé(k)ről egyáltalán nem tesz említést, így ez alapján is bizonyosra vehető, hogy a megye, mint igazgatási szervezet ekkoriban még nem alakult ki. A vármegyei szervezés nélkülözhetetlen eleme a vár volt. Pécs püspöki székhely volta dacára sem válhatott vár híján megyeszékhellyé (mint például: Veszprém, Esztergom, Győr, Bihar, Csanád). így fordulhatott elő, hogy a később hierarchizálódóvármegyei beosztás szerint Pécs Baranyavárhoz tartozott. A vármegyeszervezet előzményéül a várispánság szolgált. Területünkön két királyi várispánságról tudunk, középpontjukban egy-egy földvárral: Baranya (Barona)- és Koazt-vMvóX. Utóbbi a Pécstől délre eső és a Villányi hegységig terjedő területet foglalta magába. (Koazt-vára a mai Nagykozár határában feküdt.) A baranyavári ispánság területe a Villányi hegységtől délre húzódott, a névadó várral középpontjában. (Első ismert várispánunk, Illés nevével - Helios formában - a tihanyi apátság alapítólevelének záradékában találkozhatunk.) 4 kép I. István ábrázolása a koronázási paláston