Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 5. Nemzetiségek. Oktatás, kultúra és tudomány

termetű és gyorsabb meleg vérű lovak tenyésztését ugyanis a katonaság erőltette. A meleg vérű lótenyésztés hívei voltak az uradalmak és a földművelésügyi minisztérium is. A paraszti gazdaságok viszont a fogatolásra, teherhordásra alkalmasabb, erősebb és nehezebb hideg vérű lovakat igényeltek. A századfordulótól a hideg vérű lovak már értékesebbek voltak, mint a meleg vérüek. Baranyában a hideg vérű lovakat általában Somogy megyéből szerezték be. A muraközi lovak különösen a Dráva völgyében terjedtek el. A juhászat is a legelők megfogyatkozása miatt szorult háttérbe az 1870-es évektől. A juhászat a 19. század második felétől jellegzetesen uradalmi ágazattá vált, mert csak a nagybirtokokon maradt még számottevő szabad legelő. Híres juhászattal rendelkezett pl. a pécsi püspöki, székesegyházi, káptalani és a szentegáti uradalom. A régi fajtákról általában a finomabb gyapjút adó merinóira tértek át. A baranyai agrárfejlődés sem volt mentes a kor olyan kedvezőtlen jelenségeitől, mint a birtokaprózódás, egyke, kivándorlás, szegénység és cselédsors. A birtokaprózódás ellen egyedül a baranyai németség védekezett hatásosan a törzsörökösödési rendszerrel. A népszaporulat korlátozása, az egyke az Ormánságban, a Dráva és Duna melletti református falvakban öltött riasztó méreteket, különösen a századfordulótól. Az országos visszhangot kiváltott baranyai egykére nem sikerült megoldást találni. A paraszti életmód változatlan fenntartásának ez a módja öngyilkos politikának bizonyult. Voltak, akik a kivándorlást választották. Az 1850-es és 1890-es évek között Horvátország és Szlavónia, a századfordulótól Amerika és Németország volt a fő útirány. Baranyában a kivándorlás korántsem volt olyan erőteljes, mint a szomszédos megyék esetében. 1904-1913 között pl. mintegy 11 000-ren vándoroltak ki. Többségük Németországba ment, főként bányamunkára. Az agrármozgalmak közül az 1897-1898. és az 1905-1907. évi Dráva-szögi megmozdulások érdemelnek figyelmet. Nemzetiségek, oktatás, kultúra és tudomány Baranya a török hódoltságtól kezdve több etnikumú megyének számít, az etnikai összetétel azonban a századok során jelentősen változott. 1848 után az etnikai változás üteme lelassult, bár a migráció teljesen nem szűnt meg, utaljunk csak az újabb német bevándorlásokra és a szlavóniai, amerikai kivándorlásra. A megyében a magyarokon kívül németek, horvátok, szerbek, zsidók és cigányok éltek nagyobb számban. Vallási szempontból pedig a lakosság római katolikusokból, evangélikusokból, reformátusokból, görögkeletiekből és izraelitákból állt. Az etnikai összetételről nehéz pontos képet adni, mert a korabeli statisztikák ebből a szempontból nem teljesen megbízhatók. A népesség valamivel több mint felét ebben a korszakban már a magyarság adta, aránya 70 év alatt csekély mértékben szaporodott. A legnagyobb etnikum, a németség száma és