Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 4. A mezőgazdaság átalakulása

gabonakereskedelem annak ellenére jelentős maradt, hogy a külföldi és a budapesti konkuren­cia háttérbe szorította. Az 1860-as és 1890-es évek között a kereskedés legjelentősebb ága Baranyá­ban a borkereskedés volt, amely országosan is az első helyeken állt. A virágzó borkereskedelmet azonban a budapesti borkereskedők konkuren­ciaharca valósággal lefejezte 1898-ban az Engel­féle borhamisítási botrány kapcsán. A nagyobb gyárakon kívül, melynek kereske­delmi kapcsolatait már ismertettük, a kisiparo­sok, pl. a mohácsi korsósok és a mágocsi faze­kasok is exportáltak külföldre. A mohácsi korsósok termékei eljutottak Szerbiába, Bulgári­ába, Romániába és Kis-Ázsiába. Mágocsi meste­remberek is szállítottak kályhákat és főzőedénye­ket Szlavóniába és Boszniába. Baranya esetében egyébként is ki kell emelnünk a balkáni országokat, amelyek nagyon komoly piacot jelentettek. A kereskedelem fellendítését szolgálták a pécsi vásárok. Általános országos vásárt kettőt szervez­tek, az 1888. és 1907. évi ipari és mezőgazdasági vásárt. Az ezt megelőző kisebb-nagyobb vásárok mezőgazdasági jellegűek voltak. Az 1888. évi kiállítást a Baranya Megyei Gazdasági Egyesület és a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara rendezte meg a mai Dischka Győző, Jókai és Várady Antal utca közötti egykori püspökkert területén. Akkor még csak a nőegyleti óvoda, nyári színkör és a városi tornacsarnok épülete volt itt. A hely szű­kössége miatt azonban a belvárosi iskolában, a huszárlaktanyában és a sertéshizlaldában is vol­tak bemutatók. A kiállítást mintegy 70 000-ren tekintették meg. Vele egyidőben tartották a filo­xéravész elleni országos borászati kongresszust. Az 1907. évi általános pécsi kiállítás, amelyet közel egy millió ember tekintett meg, lényegesen nagyobb volt az 1888. évinél. A vasútállomás előtti akkor még beépítetlen területen rendezték meg. A helyi kiállítók közül kiemelhetők az Angster orgo­nagyár, Höfler bőrgyár, Littke pezsgőgyár, Hamerli kesztyűgyár, Hamerli gépgyár, Mestrics Jenő laka­tos, Tarr féle hengermalom, az uradalmak. Külön pavilonja volt a szervezésben oroszlán szerepet vállaló Zsolnay Miklós kerámiagyárának. A kiállítás alatt Pécs és Baranya az országos érdeklődés kereszttűzébe került. A legkülönfé­lébb országos kongresszusok üléseztek itt: borá­szati, erdészeti, zene, gazda, rabsegélyező kong­resszus; szabadgondolkodók, szabadtanítás, tejgazdasági és tejszövetkezeti, vidéki hírlapírók országos szövetsége, polgármesterek, ipartestüle­tek kongresszusa; Magyar Építész és Mérnökegylet vándorgyűlése, múzeumok és könyvtárak orszá­gos egyesületének közgyűlése. A mezőgazdaság átalakulása A jobbágyfelszabadítást, szabad földtulajdont (ősiség eltörlése, paraszti birtoklás) kimondó 1848. törvények, és az 1853. évi úrbéri pátens megnyitották az utat a mezőgazdaság fejlődése előtt. Az agrár jellegű Baranya megyében a me­zőgazdaság az 1860-as évektől kibontakozott át­alakulása a lakosság nagyobb részét érintette,

Next

/
Thumbnails
Contents