Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 3. Ipar, kereskedelem, pénzintézetek

j Ajánlja magát mindennemű uj és divatos kocsik gyors pontos és jutányos árbani elkészítéséreT illik Jáno bo^aár*niester Siklosoq, Harsáriy-utozet. L Javításokat szinte gyorsan es pontosan teljesít. 103 kép. A TillikJános siklósi bognár reklámkártyája Az iparosítás kezdeti korszakában a megyében - a pécsi gyárak, illetve gyárkezdemények kivételével - még mindig a céhes ipar az uralkodó. Az idejétmúlt céhrendszer ugyanis 1848 után sem szúnt meg. Az 1851-ben Geringer császári biztos által kiadott - az iparűzést ideiglenesen szabályozó - utasítás ugyan korlátok közé szorította a céheket. Az 1859. évi császári nyílt parancs pedig megszüntette az előjogaikat, és helyettük az ipartársulatok szervezését tartotta kívánatosnak. Ezek a rendeletek azonban alig mentek át a köztudatba. A céheket végül is a kiegyezés után, 1872-ben számolták fel. Az iparosokról készült 1876. évi iparkamarai felmérés szerint a baranyai ipar - Pécs kivételével - az ott dolgozók számát tekintve még mindig kisipari jellegű volt. Baranya megyében az első helyen az élelmiszeriparral foglalkozók álltak. Majdnem minden falu határában, a patakokon, a Dunán és a Dráván volt malom. A megyében (Péccsel együtt) 776 közönséges (vízi-, szél és száraz) malom, 26 olajmalom működött. Gyakori volt a falvakban a hentes és a mészáros, a városiasabb településeken pedig a pék, sütő és mézeskalácsos. A második helyen a ruházati iparral foglalkozók követ-