Süle Tamás: Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 2. (Pécs, 1996)

Bevezetés

Az anyaggyűjtést 1995. augusztus 11-én, vagyis napra pontosan 150 évvel az első pécsi orvosi érem (1. 101. sorszám alatt) keltezése után zártuk le. A katalógus beosztása, rendszerezése távolról sem tökéletes, talán nem is mindig következetes, ez azonban minden hasonló műről is elmondható. A dolog természetéből adódóan több érem több csoportba is besorolható lett volna. Végleges helyüket az érem születésének indítéka, célja, illetve funkciója szerint igyekeztünk meghatározni. Amelyik tulajdonságát erősebbnek éreztük, aszerint osztottuk be. Pl. a Cholnoky, az Ernst, a Grastyán, a Lissák érmek funkciójuk szerint jutalomérmek ugyan, de fő céljuk mégis az ábrázolt személy emlékezetének őrzése. Ezért helyük a személyi érmek között van. Ezzel szemben más jutalomérmek - pl. Erzsébet királyné, Horthy - az intézmények érmei között kaptak helyet, hiszen rendeltetésük szerint az adományozót - jelen esetben az Erzsébet Tudományegyetemet - reprezentálják elsősorban. A besorolás hibáit azzal igyekeztünk enyhíteni, hogy elkészítettük a személyek és intézmények névmutatóját, így a keresett érem könnyen megtalálható. A személyi érmek betűrendben, a kongresszusi érmek időrendben, míg az intézmények érmei hovatartozás - egyetem, kórház, tanács, stb. - szerinti csoportosításban találhatók. Az érmek sorszáma után az ábrázolt személy neve, születésének és halálozásának éve, foglalkozása, illetve az érem „címe", vagy funkciójának meghatározása olvasható. (A személyeknél - ha külön nincs más feltüntetve, akkor - az egyetemi tanár, professzor megjelölés úgy értendő, hogy a pécsi orvosi egyetemen töltötte be ezt a funkciót.) Ezt követi az előlap és - ha van - a hátlap leírása. Külön sorban szerepel - ha ismeretes - a készítés éve, a készítés módja, az érem anyaga és mérete, valamint - ha ismeretes - az érem készítője. (Szerző itt látja helyénvalónak megjegyezni, hogy szerinte igazságtalan az a gyakorlat, mely szerint az érem, szobor stb. alkotóját feltüntetik, de a kivitelezőjét szinte soha. Gondolja ezt azért, mert egy szépen öntött érem vagy szobor a szakmai alapismereteken túl a mesterség szeretetét, mesterfogások alkalmazását - például az ún. viaszveszejtéses öntési technika - kívánja meg. A vert érem esetében a jól elkészített verőtő és a precízen, hibátlanul vert érem is több a hétköznapi értelemben vett iparos munkánál. Továbbá egy műhely amely itt eszmei vonatkozásban is értendő - katalizátorként működik, a művészeket alkotásra serkenti. Jó példa erre Balogh Imre pécsi öntőmester és Szabó Géza szegedi ötvösmester munkálkodása. Jgy 44.) Ezek alatt található a már korábban említett - hivatkozás a Huszár-Varannai katalógusra, illetve az esetleges jegyzetekre, melyekben szerző néhány fontosnak vagy érdekesnek vélt adatot, információt vagy megjegyzést közöl az érdeklődő olvasóval. Az érthetőség kedvéért a szövegben előforduló rövidítések feloldását külön oldalon közöljük.