Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Bödő István: Fejér vármegye helyzete a török kiűzését követően
Bödő István: Fejér vármegye helyzete a török kiűzését követően csen olyan terhes állapottya, mint ennek az öt s hat kunyhóból álló újonnan megszállott helynek”.1* A katonaság mellett a provizorok is sanyargatták a népet, különösen hírhedt volt a székesfehérvári provizorátus élén álló - már korábban említett - Vánosy Lőrinc harmincados, aki kíméletlenségével és zsarolásaival szerzett hírnevet. A háborús viszonyok mellett a megnövekedett adóterhek is a jobbágyokat sújtották. Az általános közállapotokra jellemző, hogy a bujdosásra kényszerültek száma emelkedett, közöttük sok szökött katona is volt. A megszaporodott fosztogatások, gyilkosságok miatt a vármegyei közgyűlés pénzbüntetetés terhe mellett kötelezte a lakosságot az ilyen elemek átadására, jelentésére.14 A rend helyreállításának fontos része volt a törvénykezés megszervezése. A helyzetet bonyolította, hogy a régi kiváltságlevelek megsemmisülése miatt a pallosjogot ismét kérvényeznie kellett a vármegyének. Annak uralkodói megerősítésére 1698-ban került sor.15 Az újjáalakult vármegyének számos további problémával kellett megküzdenie. Először is el kellett ismertetni a határait. A középkori Fejér vármegye területe a Du- na-Tisza közén egészen Kalocsáig húzódott, amelynek visszacsatolására nem volt lehetőség, az egykori Solt-szék még a hódoltság idején Pest vármegyéhez került.16 Az egykori vármegye teljes mértékig nem került ki a királyi Magyarország joghatósága alól, nyugati részén a 16-17. században Veszprém, északkeleti részén a 16. század végén Pilis, majd a 17. században Komárom vármegye gyakorolt ellenőrzést. Utóbbi 1622-ben az egykori vármegye északi részen megszervezte Bicske székhellyel a Vértesaljai járást.17 Az újraalakult vármegyét két járás alkotta, amelyeket kezdetben a szolgabírák neve alapján különböztették meg, majd a 18. század elejére módosultak az elnevezések: a Felső, későbbi nevén Sármelléki és az Alsó, utóbb Vértesaljai járás elnevezés jött használatba. Ez a közigazgatási beosztás egészen 1767-ig érvényben maradt.18 A török kiűzését követően szükségessé vált a szomszédos vármegyék joghatósága alá került területek felmérésére, azok Fejérhez történő visszacsatolására. Az uralkodó I. Lipót 1692-ben kelt rendeletében megbízta Esterházy Pál nádort, hogy más nem érdekelt törvényhatóságok jogban jártas egyéneiből bizottságot állítson fel, Fejér vármegye régi határait helyszíni szemlékkel állapítsa meg. A vármegye adójának kiszabásánál tekintettel kellett lenni annak elpusztult állapotára.19 Az uralkodó további rendeletében a szomszédos vármegyéket szólította fel a török uralom idején hozzájuk került Fejér vármegyei helységek összeírására.20 13 MNL FML IV. 1. c. 1693. december. 14 MNL FML IV. La. 1. köt. 15-16. 1693. november 13. is MNL OL A 35. 1698. június 5. 15 1569. évi LII. törvénycikk Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek ítéletet? 17 Farkas 1989,217., 225. is MNL FML IV. 1. a. 14. köt. 206-211. 1767. december 15. 19 MNL OL N 8. Fase. 1. No. 32. 1692. október 2. 20 MNL OL A 35. 1692. november 10. 86
