Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Süle Tamás: Ódor Imre és a numizmatika
Sülé Tamás Ódor Imre és a numizmatika A Baranya Megyei Levéltárral először akkor kerültem kapcsolatba, amikor 1979-ben az Irgalmasok kórházában „találtam” egy ruháskosárnyi, az 1930-as évekből származó kórlapot. A történethez tudni kell, hogy akkor még abban az öreg épületben működött az egyetemi II. sz. Belgyógyászati Klinika, amely nekem is a munkahelyem volt. A kórlapok pedig úgy kerültek elő, hogy kőművesek dolgoztak a földszinti részen, ahol két szoba között új ajtót nyitottak, és mindnyájunk ámulatára nem egy, hanem két fal választotta el egymástól a helyiségeket. A falak közötti, kb. 10 cm széles hézag pedig kórlapokkal volt kitöltve. A megtalált iratokat aztán a legjobb helyre, a levéltárba juttattam el. Ekkor még Szita László volt az igazgató. A következő levéltári találkozásomat II. János Pál pápának köszönhettem, ugyanis amikor 1991-ben Pécsre is ellátogatott, akkor tiszteletére a Levéltár Baranya című folyóirata emlékszámként jelent meg, amiben én írtam meg az Irgalmas rend pécsi kórházának a történetét. Az emlékszám felelős szerkesztője és egyben az igazgató is ekkor már Ódor Imre volt. Innen az ismeretségünk, amely később már nem csak hivatalos viszonyként élt tovább, hanem baráti légkörű beszélgetések formájában is. Történt pedig öt évvel később, azaz 1996-ban, hogy felhívott Imre, mondván lenne egy kérdése. Vajon mi lehet az a kérdés, amit velem kíván megbeszélni? Arra gondoltam, hogy talán egészségügyi problémája van, amire - megtisztelő módon - tőlem várja a választ. Ezért aztán amint időm engedte, felkerestem őt, hogy megbeszéljük a kérdést. Meglepetésemre és örömömre szó sem volt betegségről, annál inkább levéltári ügyről. Ugyanis az előző évben jelent meg kiadásukban „A Baranyai Helytörténetírás repertóriuma”, mint a „Tanulmányok és források Baranya megye történetéből” című sorozat első darabja. A megválaszolandó kérdés pedig az volt, hogy mi legyen a következő, vagyis a második szám témája, tárgya. Járt az agyam, gondolkodtam erősen, de hamarjában semmi okos nem jutott az eszembe. Aztán beszélgettünk erről- arról, mígnem újságoltam, hogy nemrégiben Budapesten, az Orvostörténelmi Társaság ülésén a Pécsi Orvostudományi Egyetem legújabb érmeiről tartottam előadást. És ekkor, mint derült égből a villámcsapás nagy ötletem támadt. Hiszen már régebb óta terveztem a „medicina in nummis” témakörébe tartozó pécsi és baranyai vonatkozású érmek katalógusát összeállítani és megjelentetni. Azonnal ki is mondtam, ami eszembe jutott és felajánlottam, hogy rövid időn belül elkészítem a kéziratot. Ö kicsit gondolkodott, majd közölte, hogy lehet szó róla, de azért szeretne többet tudni az anyagról. Megegyeztünk, hogy összeállítok egy vázlatot, vagy tartalomjegyzéket, amely megtekintése után megszülethet a végleges döntés. 512
