Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Vargháné Szántó Ágnes: A Miasszonyunkról nevezett női rend pécsi római katolikus felsőbb leányiskolájának első háborús tanéve
Vargháné Szántó Ágnes: A Miasszonyunkról nevezett női rend pécsi római katolikus felsőbb... Felsőbb leányiskola A középiskolai jellegű felsőbb leányiskolát Zichy Gyula pécsi megyéspüspök nyitotta meg 1907 őszén I. és V. osztállyal. Az iskola a rend beszüntetendő belső polgári iskolájából került fokozatosan kialakításra. A felsőbb leányiskola diákjai kezdetben a belső polgári iskola tantermeiben tanultak, majd 1908-ban az intézet saját épületet kapott.4 Az intézmény az alapítók megfogalmazása szerint az előkelőbb társadalmi réteg igényeinek kielégítésére törekvő középiskola, az „intelligencia iskolája” volt. Nem a tudományos oktatást tűzte ki célul, diákjait nem készítette fel „szakszerű foglalkozásra”, „kenyérkereső pályákra”, hanem olyan művelt nőket képzett, „akik hivatásukat a családban és a társadalomban helyesen fel tudják fogni és jól be tudják tölteni”. Az iskola vallotta, hogy ki kell egyenlíteni a férfi és nő képzettsége közötti nagy különbséget, de úgy, hogy a nő ne vetélytársa, hanem valódi társa legyen a férfinak.5 Az első világháborús tanév A felsőbb leányiskola feletti egyházmegyei főhatóságot zichi és vásonkeöi gr. dr. Zichy Gyula megyéspüspök, az állami felügyeletet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kinevezett miniszteri biztos, dombóvári Révy Ferenc felsőbb leányiskolái címzetes főigazgató gyakorolta. Az igazgatói székben a tanév során változás történt: dr. Jakab Bélát a püspök a rend tanítónőképzője igazgatójának, egyúttal a felsőbb leányiskola püspöki biztosának nevezte ki, a felsőbb leányiskola igazgatója Raab M. Szalézia rendfőnöknő lett. Az iskola első osztályába olyan tizedik életévüket betöltött leányok nyerhettek felvételt, akik az elemi iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték. A polgári iskolából is lehetőség nyílt a felsőbb leányiskolába átlépni, ennek feltétele sikeres különbözeti vagy felvételi vizsga letétele volt. A beiratkozás díja tíz korona, a tandíj első és második osztályban havi hat, harmadik és negyedik osztályban havi nyolc, ötödik és hatodik osztályban havi tíz korona volt. Ezen kívül négy koronát kellett fizetni az iskolai értesítőre, bizonyítványra és az ifjúsági könyvtárra.6 A tanévkezdést illetően Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914. augusztus 24-én kelt rendeletében hangsúlyozta, hogy fontos állami és kulturális érdek, hogy a tanítás zavartalanul folytatódjon a háború időtartamára is. Elrendelte, hogy az 4 Az iskolában 6 osztályterem, 1 rajzterem, 1 kézimunka (szlöjd) terem, 1 tornaterem (ez énekteremként szolgált az 1914-1915. iskolai évben), 1 svédtornaterem, és 1 ún. „más előadó terem” volt. A természettani, természetrajzi, kémiai szertár, a tanári szoba, az értekezleti terem, a dolgozószoba a rend többi intézeteivel közösen működött. A földrajzi, filológiai és tornaszertár a folyosókon és tantermekben kapott helyet. MNL BaML VIII. 53. Miasszonyunk Rend Szent Erzsébet Leánygimnáziuma ([Állami] Leőwey Klára Gimnázium) iratai. Iktatott iratok 134/1915. 5 Miasszonyunk Értesítő 1915, 8-9. 6U0. 31-32. 474
